Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Tatai Egyházmegye

Tatai egyházmegye Dezsény Miklós folyamőr kapitányhoz. Házasságukból Mária Veronika nevű kisleány született, aki jelenleg gimnáziumi III. osztályos tanuló. 1905. december 1-én foglaltam el lelkipásztori állásomat. A gyülekezet lelki és anyagi ügyei elég rendezettek voltak. Minden nagyobb nehézség nélkül lelkészlakáson gazdasági épületeket emeltünk, az egy tanerős iskolát két tanerős iskolává fejlesztettük, megépítve a második, szép, tágas tan­termet egy szoba-konyhás tanítónői lakással. Kántortanítói lakást nagyobbítot- tuk. Az 1889-ben épült templomunkat kétszer kívül és belül renováltuk, és az építkezés befejezése után hozzáfogtunk a lelki munkához. Énekkar, Ifjúsági Egyesület, Leánykor szerveztetett. Vasárnapi iskola és mindezek az egyesületek megalakulásuk óta eredményesen működnek. A hívek egyház iránti anyagi köte­lezettségüknek elismerésre méltóan tesznek eleget, mert az adóhátralék itt is­meretlen fogalom. Adóhátralékos 30 év óta nem volt. Mint rendes lelkész 1917-ben körlelkésszé választottak, ugyanebben az évben egyházmegyei aljegyzővé, majd 1923-ban az egyházmegye esperesévé választot­tak, amely tisztemet jelenleg is betöltőm. Elnöke vagyok a kerületi tanügyi bi­zottságnak 1929-től, tagja a főiskolai igazgatótanácsnak 1925-től, konventi pót­tag 1930-tól. Zsinati rendes tag 1928-tól. Közéleti szolgálataim: Komárom-Esztergom Egyenlőre Egyesített Várme­gyék törvényhatóságának örökös tagja lettem. A vármegyei kisgyűlés, Közigazga­tási Bizottság és több vármegyei bizottság tagja, majd Komárom-Esztergom vármegye a Magyar Országgyűlés Felsőházának tagjává választott meg, s mint ilyen, tagja vagyok a Népjóléti, Közoktatásügyi, Igazságügyi és Kérvényi Bizott­ságnak. Majd a Felvidék visszatérte után az ősi Komárom vármegye Törvényha­tósági Bizottságának lettem örökös tagja, és ugyancsak ős Komárom Vármegye Törvényhatósági Bizottsága 1942-be<n> a Magyar Országgyűlés Felsőházának tagj ává választott. Egyik megalapítója, majd 10 éven keresztül elnöke voltam a Tata-Tóvárosi Ipari és Kereskedelmi Banknak. Részt vettem a Protestáns Patronázs Egyesü­let183 munkájában és az általa fenntartott Dunaalmási Szeretetházak Intéző Bi­zottságának184 elnöke vagyok. 183 Az Országos Protestáns Patronage Egyesület 1908. december 17-én tartotta alakuló ülését Bu­dapesten, az Egyesület főtitkára dr. Lázár Andor lett. A „patronage” munka (börtönlátogatások, veszélyeztetett fiatalkorúak mentése) már évekkel előbb is folyt Dessewfíy Emma vezetésével. A megalakult egyesület fő munkaterülete a Balogh Jenő által 1910-ben Dunaalmáson vásárolt vízparti házba telepített hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalkorúak nevelése és munkához juttatása volt (ezen szeretetház történetéről egy korábbi jegyzetben már szóltunk). Az 1909. szeptember 10-11-én Budapesten tartott patronage kongresszuson a dunántúli egyházkerületet Antal Gábor püspök, Csizmadia Lajos teológiai tanár és Kis József pápai lelkész képviselte. BUCSAY 1983. 234-235. GÉRA 2006b. 1022. DPL 1909.545,674,886. 184 Mint egy korábbi jegyzetben említettük, az Országos Patronage Egyesület 1915-ben Devecser- ben 30 leány- és 20 fiúárva részére megnyitotta a Balog Dénes szeretetházat. Ezt 1927-ben Dunaal- másra költöztette át, így kezelése alatt az 1920-as évek végétől már két különböző profilú szeretetház működött Dunaalmáson. A Dunaalmási Szeretetházak Intéző Bizottsága ezek irányítását végezte.-954-

Next

/
Thumbnails
Contents