Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Tatai Egyházmegye

Tatai egyházmegye

1. Margit 1898. augusztus 11-én. Mint végzett tanítónő férjhez ment Szűcs László héregi, utóbb bajánsenyei (Vas megye) református lelkészhez135 1920. október 21-én. Három gyermek anyja lett.

2. Zsigmond született 1902. július 24-én. Keresztszülei neki is, Margitnak is László János lábatlani református lelkész és neje, Maller Rózsa és nagyságos Barcza Adolf és neje, Krausz Janka voltak.

Zsigmond fiam orvos lett, a budapesti egyetemen tanult (pápai érettségi után). Budapestről nősült 1932. május 24-én, feleségül vette a svájci származású Quendet Alizkát, néhai Quendet Tibor és König Auguszta szülők leányát. A budapesti Kálvin téri templomban én, atyja eskettem őket. Reverzális javunkra lett. Attila és Csaba nevű fiai vannak. Lakik Kömlődön, Komárom megyében.

3. Gyöngyike leányunk született 1911. év december 7-én. Keresztszülei az előbbiek voltak. 0 állami tanítónő lett. Működik Hódmezővásárhely mellett Kistóvölgyön, Csongrád megyében.

Feleségem meghalt Nagysápon 1937. október 23-án, s itt nyugszik a temetőben.

Rám Nagysápon a 85 éves korban elhalt előd136 után sok munka várt. Sok, kint és bent. Szorgalmasan építeni kellett az egyházat szellemi és anyagi téren. Öreg pásztor alatt széthúzó, hitben, szeretetben gyenge volt a nyáj, és rozzant volt sok melléképület.

Az iskola-, rektor- és paplaképítésből 1875. évről 2800 forint váltóadósság- teher maradt fenn, mit 6%-ra kölcsön adott saját pénzem felhasználásával rendeztem.

Az 1896. évi nagy jégverés kilyuggatta, összetörte a templom, pap- és rektorlakás és iskolák tetőzetét, ezt is halaszthatatlanul meg kellett az 1897. évben nagy költséggel csináltatnunk.

A hívek eddig volt szép szőlőit, mik előbb dús jövedelmet hoztak, a filoxera kipusztította, s családjaik szegények lettek, keservesen adóztak, az egyház és iskolák fenn- és rendben tartása pedig a tisztviselők fizetésével és egyéb kiadásokkal

135 Szűcs László 1890-ben született Bajánsenyén, apja Szűcs László lelkipásztor, anyja Torkos Erzsébet, Torkos Elek orvos leánya volt. Tanulmányait Pápán végezte, már teológushallgató korában 1914-1917 között segédlelkészkedett apja mellett Bajánsenyén. 1917-től 1919-ig helyettes lelkész volt Nagyigmándon, majd 1919-1929 között rendes lelkész Héregen. 1929-től 1960-ig szülőfalujában, Bajánsenyén szolgált. DREL 1.1. u. Bajánsenye. 1, 2,10,14-17. TtREL I. 8. d. 7. Héreg. I. 2. II. 21. d. 9. Nagyigmánd. I. 3. II. 103 (helyettes lelkész volt Nagyigmándon!). TREL Kgy. jkv. VI. 722. PATAKY 1990.148. PATAKY 1992.207. VÁRADY 2001.389.

136 Dercsikai Erős Zsigmond 1814-ben született Gyermelyen, apja Erős Mihály lelkipásztor, anyja Pécsváradi Mária volt. Tanulmányait Gyermelyen, Bián, Tökön, Pápán, Kocson, ismét Pápán, majd Budán folytatta, a teológiát Debrecenben végezte. Gyomán (Békés vm.) volt rektor, innen került a tatai egyházmegyébe, ahol segédlelkészkedett Kocson, Gyermelyen és Ácson. 1846-1847 között Kisigmándon, 1847-1896 között Nagysápon szolgált megválasztott lelkészként. 1896. augusztus 15- én hunyt el 82 éves korában. Felesége Sebestyén Erzsébet volt. DREL 1.1. a. 7. 489. DREL II. 70. a. 1843. 3,14. 1844. 8, 10. 1845. 11. 1846. 1, 13, 14,15. 1847. 18, 22, 23, 25. 1848. 1, 21. DREL II. 70. b. 1846/47.15.1847/48. 6. DREKK O. 394t. 94. TREL Kgy. jkv. I. 207, 258. II. 31. TtREL I. 8. d. 8. Kisig- mánd. I. 1. II. 2. Kocs. III. 1. Lábatlan. II. 18, 20. Mocsa. 8. d. 9. Nagysáp. 9. d. 11. Tarján. II. 6, 8. DPL 1896.544,572-573. VÁRADY 2001.390,404.-938-