Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Tatai Egyházmegye

Tatai egyházmegye

BANA

Maller Kálmán lelkész4

1899. december 13-tól 1900. április 1-ig Maller Kálmán volt helyettes lelkész.

[...]

Utána Maller Kálmán ószőnyi segédlelkészt hívta meg a gyülekezet lelkipásztorául, aki ezen állomását 1903. szeptember 9-én el is foglalta. Ugyanezen hónap

22-én vette el feleségét, Bertha Lenkét, mely házasságból két gyermek származott: Kálmán, aki 1904. szeptember 8-án született. Keresztelte Czike Lajos bőnyi református lelkész.5 Géza született 1905. augusztus 25-én. Keresztelte Komjáthy Aladár tárkányi rendes lelkész.

BÖKÖD

Barsi Lajos lelkész

Születtem Bokodon, Komárom vármegyében 1896. február 3-án. Apám Barsi Sándor lelkész,6 * 8 anyám Luka Julianna volt. Öt gyermek közül én voltam a második, 5 közül négyen nőttünk fel, egy kisöcsém 9 hónapos korában halt meg, mikor én még csak nyolcéves voltam, de azt a reggelt, amikor édesanyám kis kocsijában halva találta, mikor a többheti ápolásban kimerülve, néhány órára elnyomta az álom, sohasem felejtem el.

Az elemi iskola négy osztályát Bokodon végeztem, a gimnázium első osztályára édesapám készített elő, s tiszta „jó” (egy jelesem is volt) eredménnyel tettem magánvizsgát 1907. szeptember elején, s mindjárt be is íratott másodikba. Évnyi- tásig még volt néhány napom, hazajöhettem volna. Nem jöttem. Igen kellemesnek találtam a sok pajtást. A harmadik osztály után ott hagytam Pápát, mert föld4 Önéletrajzot nem írt, csak a rá vonatkozó anyakönyvi adatokat közölte.

5 Czike Lajos Nagymegyeren (Komárom vm.) született 1837-ben, apja Czike Károly, anyja Páz- mándy Johanna volt. Elemi iskoláit születése helyén, középiskolai és teológiai tanulmányait az

1857/58. tanévben Pápán végezte. Ezután Ácson volt akadémikus rektor. 1861-ben Kömlődön volt lelkészjelölt, majd Nagyigmándon helyettes lelkész, 1863-ban Csepen segéd-, majd helyettes lelkész, végül 1864. január elsejétől ugyanott rendes lelkipásztor. 1879-től 1921-ig Szőnyön szolgált. 18871917 között a tatai egyházmegye esperese volt. 1921. április 3-án hunyt el. Felesége Mitsky Katalin volt. DREKK O. 394t. 138. Ácsi REI, isk. jkv. 1. TREL Kgy. jkv. II. 250, 288, 361. TREL Csépi gyülekezet iratai, Vargha Kálmán feljegyzései. TtREL I. 8. d. 6. Csep. I. 1. II. 2. VI. 5. d. 11. Szőny. 2, 8-9. ZOVÁNYI1977.624. KÁLLAY1997.132. DPL1921.59-60.

8 Barsi Sándor 1858. szeptember 30-án Kocson (Komárom vm.) született, apja Barsi Mihály földműves, anyja Topos Judit volt. Elemi iskolai tanulmányait Kocson, középiskoláit Pozsonyban és Pápán végezte. A teológia III. évfolyamának elvégzése után Balatonfüreden volt rektor 3 évig. A teológia IV. évéről magánvizsgát tett, majd Rinyaszentkirályon folytatott tanítói és segédlelkészi szolgálatot. Ezután a tatai egyházmegyében szolgált: Csépen helyettes, Kocson segéd-, Nagyigmándon, Ácson helyettes, majd ismét Kocson segédlelkész volt. Az 1888-ban Pápán tartott egyházkerületi közgyűlésen szentelték lelkésszé. 1890-től 1934-ig rendes lelkészként Bokodon szolgált. 1934-1935 között ugyanott nyugdíjasként helyettes lelkész volt. 1942. január 7-én hunyt el. TREL törzslap. BARSI 1943.19. Az 1943-as országos összeírás során keletkezett helyi jelentésben 1886-1888 között szerepeltetik kocsi segédlelkészként. DREKK O. 394t. 232. TtREL I. 8. d. 6. Bököd. 1.1. II. II. 19/1-2. d. 8. Kocs. II. 3. d. 9. Nagyigmánd. 1.3.-867-