Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)
Tatai Egyházmegye
Tatai egyházmegye Itt éltem 1926-ig, férjem haláláig. Gyermekem nincs. Jelenleg Ácson lakom, édesanyámnál. Ács, 1943. június 25. özvegy Tóth Jánosné ÁSZÁR Kurucz Gyula lelkész Kurucz Gyula születtem Deákiban, Pozsony vármegyében 1889. február 14- én, egyszerű kisgazda, 8 gyermekes szülőktől. Az elemi iskolát Deákiban, a középiskolát Modorban és Pápán végeztem. 1909-ben tett érettségi után a pápai teológiára iratkoztam be, majd 1913. július 22-én mint Il-ik alapvizsgát tett segédlelkész a Győr megyei Csilizradványra kerültem. Innét 1914. április 1-én Komáromba helyezett át felettes hatóságom segédlelkésznek. Itt töltöttem kápláni időmet 1916. augusztus 1-ig, amikor is a Tolna megyei Pálfa egyházközség rendes lelkipásztori tisztébe iktattak be. Itt küzdelmes 15 év kezdődött! Ezt nem bírtam volna megharcolni, ha 1916. december 12-én mellém nem kerül feleségnek Tóth Viola, Tóth Kálmán deáki lelkész, a komáromi egyházmegye esperesének leánya, aki valóban mindenben segítőtársam lett! Öt gyermekünk született, közülük kettő meghalt, s csak az 1924. július 28-án született András, <az> 1927. október 2-án született Lilla, s az 1931. június 20-án született György van életben. <A> Pálfán eltöltött 15 évi szolgálat után meghívás útján kerültem mostani szolgálati helyemre, Ászárra, Komárom vármegye, 1931. június 7-én. Azóta itt szolgálok, s végzem Isten kegyelméből azt a sokoldalú munkát, amit <az> ászár-kisbér-hántai társegyházak eléggé terhes állása megkövetel tőlem. De végzem Isten iránti mély hálával, aki kegyelméből ad lelki-testi erőt a szolgálathoz, ad a sok szomorú, s sokszor már-már csüggeteg órák után boldog, megelégedett napokat is, mert nyilvánvalóvá, szemmel láthatóvá teszi munkánk eredményét! Ilyen boldog érzés töltötte el szívemet, amikor 1941. szeptember egyik verőfényes vasárnapján átadhattuk rendeltetésének, s megnyithattuk Isten imádásá- ra a hívek áldozatkészségéből épült kisbéri új templomunkat! Az anyagyülekezetben, Ászáron pedig most építjük vöröskő alapzaton, a folyó év novemberében (1943) 150 éves templomunk mellé a vaskerítést! Mindezek azt mutatják: van még a hívekben áldozatkészség az anyaszentegyház iránt, nem hangzik hiába Isten igéje, s termőtalajra talál a hintett mag! Vajha így lenne, s hisszük, hogy így is lesz időtlen időkig! 1926-ig szolgált Komáromszentpéteren. 1926. június 8-án hunyt el 60 éves korában. Felesége Kelemen Jolán volt. DREKK O. 394t. 261. TtREL I. 8. d. 8. Komáromszentpéter. 2,35. d. 9. Nagymegyer. 3. d. 10. Perbete. 1.2.-866-
