Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Somogyi (Belső-Somogyi) Egyházmegye

Somogyi (Belső-somogyi) egyházmegye Néhai Horváth Józsefnek az 1895. évben bekövetkezett halálával a visontai gyülekezet szívesen választotta volna meg apái katedrájára Barla Szabó Jenő ta­nárt, ő azonban még mint iijú pap jeles papi készültsége bizonyítványai mellett, papi vizsgájától csak két szolgálati esztendő telvén el, az egyházi törvények ér­telmében nem volt választható, a gyülekezet aztán 1895. augusztus 12-én alulí­rottat választotta meg egyhangúlag papj ának. Visonta, 1904. október 16. Máté Lajos saját kezűleg, református lelkész Máté Lajosné lelkészözvegy436 437 Születtem Somogyjákóban néhai Nagykállói Paál Farkas és Nemeskisfaludi Madarász Julianna földbirtokos szülőktől 1874-ben. Elemi iskolai tanulásom után Kaposváron végeztem a polgári iskola négy osztályát. Férjhez mentem bol­dog emlékű Máté Lajos akkori magyarladi lelkésztanítóhoz 1892-ben. Házassá­gunkból három gyermekünk született, kik közül - fájdalom - csak az első, Gabri­ella-Juliánná maradt életben. Magyarladról 1896-ban Kálmáncsára, onnét félév múlva, 1896 őszén Visontára költöztünk. Itt 33 évet töltöttünk, férjem nyugdíjba 1930. év január 1-én ment, s azóta lakunk Barcson. Szegény jó uram 1937. szep­tember 13-án hosszas, kínos betegség után halt meg. Hamvait volt hívei a vison­tai temetőbe vitték, s ott helyeztük örök pihenésre. Azóta ketten, Ella leányom­mal élünk. Ez röviden az én szerény, munkával töltött életem leírása. Persze vol­tak derűs napok is, de közben, majd utána sok nehéz, gonddal terhes napok is jöt­tek, de mindenkor éreztem a jóságos, mindenható Isten és szerető Úr Jézus Krisztusunk védő, oltalmazó kezét, kikben sohasem csalódtam. Sok méltatlan bántódás közben az Istenben vetett erős hit adott erőt a sérelmek, bánatok elvi­selésére, és továbbra is az Istent kérem, ne hagyjon el bennünket. Barcs, 1943. IX. 7. özvegy Máté Lajosné, született Paál Irma Máté Ella lelkészlány, volt lelkészfeleség*37 Magyarladon 1894. októberben születtem néhai Máté Lajos református lel­késztanító és született Nagykállói Paál Irma szülőktől. Kétéves koromban Kál­máncsára, majd fél év múlva Visontára mentünk. így tulajdonképpen gyermek­kori és fiatal lánykori éveimet Visontán töltöttem. Elemi ismereteim után a pá­pai nőnevelő intézetben végeztem a négy polgárit mint bentlakó. Gyermekko­436 Szó szerint ugyanezt az életrajzot megküldte Darányba is, ahol 1859-1900 között férjének ap­ja, id. Máté Lajos volt a lelkész. Minthogy Somogyvisontához férje révén erősebben kötődött, életraj­zát itt, és csak itt közöljük. 437 Szó szerint ugyanezt az életrajzot megküldte Darányba is, ahol 1859-1900 között apai nagyap­ja, id. Máté Lajos volt a lelkész. Minthogy Somogyvisontához apja révén erősebben kötődött, életraj­zát itt, és csak itt közöljük.-847-

Next

/
Thumbnails
Contents