Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)
Somogyi (Belső-Somogyi) Egyházmegye
Somogyi (Belső-somogyi) egyházmegye romban sokat betegeskedtem, amiért is nem folytathattam tanulmányaimat. 1914. áprilisban férjhez mentem Szabó József rinyakovácsi lelkészhez, 12 xh évi házasságunkat a jó Isten nem áldotta meg gyermekkel. Nagyon szerettem volna örökbe fogadni, de volt férjem nem akarta. így aztán 1926 őszén elváltunk törvényesen. Azóta szüleimmel, illetve most már csak édesanyámmal élek itt, Barcson, megosztva minden gondot és munkát. Mondanom sem kell, hogy sok nehéz órán kellett keresztülmennem! De a mindenható Isten mindig velem volt. Amikor azt hittem, hogy lehetetlen túlélni egyik-másik nehéz időszakát életemnek, az O kegyelme mindig átsegített. Barcs, 1943. IX. 7 Máté Ella SOMOGYVISZLÓ Bujtár János lelkész Nős: Metz Erzsébettel, első neje: Pálfíy Jolán. 1921. március 12-től mostanig <szolgál Somogyviszlón>. Életrajzi adataim a következők: Szüleim neve: Bujtár István és Kelemen Lídia. Születési helyem: Hóból (Somogy vármegye), születési év: 1880. szeptember 4. Szülőim szerény, egyszerű, vallásos lelkű földművelők voltak, kik belém nevelték a szorgalmat, tőlük örököltem a hitet, a vallásos lelkületet. Elemi iskolai évemet 1887 szeptember 1-én kezdettem el, mivel abban az időben csak azokat vették fel az elemi iskola első osztályába, akik augusztus 31-ig betöltötték a 6 évet. Az elemi iskolában mindig első voltam a tanulásban, amit tanítóim438 és a helybeli lelkész439 látván arra buzdított, hogy menjek felsőbb iskolába, Csurgóra a gimnáziumba tanulni, ami abban az időben még meglehetősen újságszámba ment, ha egy egyszerű falusi gyerek gimnáziumba ment tanulni. Nekem ugyan nagy kedvem volt elmenni, mert már akkor az a gondolatom támadt, hogy pap, azaz lelkész szeretnék lenni, hiszen elemi iskolás koromban a legkedvesebb olvasmányom a biblia volt, melyet többször is átolvastam. A bibliaolvasás és imádság volt előttem a legdrágább kincs. Míg más fiúk játszadoztak, addig én bibliát olvastam és imádkoztam. Már ekkor is nem a könyvszerinti imádság, hanem a saját elgondolásom szerint való imádság volt a fontos. Szülőim látván bennem 1885-től Schmidt Béla, majd 1890-től Györfi Imre volt a tanító Hoboion. Schmidt Béla 1885-től 1890-ig Hobolon, 1890-1897 között Csertőn, majd 1897-től 1920-ig Nagydobszán tanított. 1920-ban a szerb megszállók durva bánásmódjának következtében hunyt el. Egyházkerületi Névtár. 1886. 25.1887. 25.1888. 26.1889.27.1890.32.1891.41.1892.37.1893.38.1894.41.1895.40.1896.40.1897.33.1898.29. SZABÓ 1929.224,288. Györfi Imre az 1870-es évek elejétől 1890-ig Kisdobszán, majd 1890-1909 között Hobolon tanított. 1909. szeptember 1-én nyugalomba vonult. DRELII. 138. a. 81. Egyházkerületi Névtár. 1873.26.1874.28-29.1875.37.1879.16.1880. 21.1882. 24.1884. 24.1885. 27.1886. 27.1887.27.1888. 28. 1889.29.1890.35.1891.29.1892.26.1893.28.1894.29. SZABÓ 1929.253. 439 Fejérváry Gyuláról van szó, aki 1888-1917 között szolgált Hobolon.-848-