Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Somogyi (Belső-Somogyi) Egyházmegye

Somogyi (Belső-somogyi) egyházmegye

alezredes Kolozsvárott. Számos kitüntetés (Signum Laudis, Nemzetvédelmi Kereszt, stb.) tuladonosa. Több helyen volt a katonai egyházközség gondnoka, s jelenleg is az. Györgyike pedig az Erdélyi Református Nőszövetség választmányi tagja. Gyermekük: 1. Béla, aki 1942. augusztus 28-án született Kolozsvárott.

Örök hálával a jóságos Isten iránt mondhatom el:

„Atyám, akiket nékem adtál, megőrizém, és senki el nem veszett közülök.” (János 17:12/b.) és

„Az én atyám, aki azokat adta nékem, nagyobb mindeneknél; és senki nem ragadhatja ki azokat az én Atyámnak kezéből.) (János 10:29.)

Soli Deo gloria!

Nagykanizsa, 1943. május hó.

Kádár Lajos református lelkipásztor Pomothy Dezső helyettes lelkész

Születtem Nagytapolcsányban 1910. április 23-án. Édesatyám, néhai Pomothy György (meghalt 1939 nyarán) Horhi községből (Hont vármegye) régi nemesi családból származott, s mint csendőr tiszthelyettesi rangban ment nyugdíjba 1930-ban. Édesanyám, leánykori nevén Prechtl Katalin evangélikus vallású, Pozsony megyei német családból származik. Házasságukat Isten tíz élő gyermekkel áldotta meg, kik közül én vagyok a legidősebb.

Alig lehettem egy éves, amikor édesatyámat Bercsénybe (Trencsén vármegye) helyezték őrsparancsnoknak, ahol egészen a cseh megszállás idejéig laktunk. Itt kezdtem elemi iskolai tanulmányaimat. A cseh megszállás után előbb Esztergomtáborban, majd Táton laktunk. Minthogy esztergomtábori tartózkodásunk idején javában dühöngött a forradalom, és iskola nem volt, elemi iskolai tanulmányomat csak Táton folytattam, és fejeztem be az elemi iskola V. osztályú bizonyítványának megszerzésével, mely tiszta kitűnő volt. Tanítóm, Zettler Ede294 biztatására adott atyám középiskolába.

Szüleim terve az volt, hogy tanítóm javaslatára az esztergomi gimnáziumba iratnak be. Ez a terv meghiúsult édesatyámnak Mesztegnyőre való helyezésével, így lettem a marcali polgári iskola tanulója, hol két osztályt végeztem színjeles eredménnyel. Édesatyámnak Felsősegesdre, majd Drávafokra, végül Csurgóra történt áthelyezése folytán különbözeti vizsgával kerültem a csurgói gimnázium

III. osztályába, hol 1930 júniusában jó eredménnyel tettem érettségi vizsgát. Tanulmányaim során főleg mennyiségtanból tűntem ki. A tanulás mellett állandóan foglalkoztam gyengébb tanulók instruálásával, ami által tanulmányaim végzésével járó költségeket elő tudtam teremteni.

294 Zettler Ede 1884. november 15-én született Szomoron (Komárom vm.). A reáliskolát és a tanítóképzőt Esztergomban végezte. 1905-től Zsámbékon, 1908-tól Leányváron, 1911-től Ürömön, 1914- től Tarjánban tanított. 1920-tól alkalmazták Táton, 1934-től 1946-ig főtanító és igazgató volt a táti iskolában, amikor akarata ellenére nyugdíjazták. Az oktató munka mellett színjátszó csoportot vezetett, előadásokat tartott a Gazdakörben, rövid ideig még a község tűzoltó parancsnoka is volt. 1962. június 4-én hunyt el. BÁRDOS 2000.82,84,244.-787-