Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Somogyi (Belső-Somogyi) Egyházmegye

Somogyi (Belső-somogyi) egyházmegye

velkedik gyermekekben. Jeszenicsei és Budetini Szunyogh Lajosné testvérné- ném 5 gyermeke van a fronton. Hány hitvány magyar elpusztítva fajzatait, gyermekeit, nem törődik sem Istennel, sem hazával, csak a maga utálatos kényelmével! Őseim előneves Koncz Bánfalvy és a vérnász elől menekülő francia eredetű, de nemes magyar katona. Egyszerre sokan tanulva csak úgy mehettünk előre, ha jól tanultunk, és magunkon is tudtunk segíteni az édesatyai támogatás mellett. Több gyermek taníttatása, távol a szülői háztól még a nagyon gazdag embert is megviselte volna. Iskoláimat Pápán végeztem.

1920-ban 28 pályázó közül választottak meg Nagybajomba lelkésznek. Kommunizmus bukása után a legnehezebb időben kerültem ide. 96 éves lelkész után minden romokban volt.263 Nemcsak testileg, lelkileg is minden rom volt. Papiak, tanítólak, iskolák, melléképületek, kerítések, minden. Mindent újra kellett építeni. A lelkiélet is hasonló volt. Részeges tanítót találtam.264 Az egy gyermek ellen felvettem a harcot. Sokak haragját hívtam ki ellenem. Az egy gyermek bőrében leledző intelligencia, s az ezektől megromlott egygyermekes nép, mind kerékkötői egy jobb állami és egyházi életnek. Gyülekezeteinkben és hazánkban ez a legnagyobb baj. Elszaporodtak a gonosz asszonyok, akik mindenek, csak nem édesanyák, és jaj annak, aki feltámad ellenük! A mai törvények pedig kiszolgáltatják a lelkészt a nép szeszélyének, és lassan nem a bűnök ellen nyíltan tusakodó Illések, hanem nádszálként hajlongó bólogatókká vedlenek a régen nyakas, szókimondó és a bűnök ellen bátran harcoló kálvinista papok. A tanítókérdés is megoldatlan. Nincsenek hithű és egységesen nevelt tanítóink. Állami intézetekben nevelve nem lehetnek jó kálvinista tanítók. A kivételek drága ajándékai az Istennek, de sok van olyan, aki sem otthonról nem hozott, sem az iskolában nem kapott a hit drága ajándékából. Van bizonyos lelki műveltség is, melyet nem lehet tanulmánnyal elsajátítani, mert öröklött dolog. Egyházi pályára - lelkész, tanító - csak hithű és a hitben élő szülők gyermekeit szabad felvenni. Egyes gyermeket pedig teljesen el kellene tiltani. Ezeknek a kérdéseknek komoly megoldása fogja elhozni a jobb kort, mely után buzgó imádság epedez. Egygyermek-rendszer, tanítóügy és az iskola kérdése. Az 5+5-ért nagyon sokat áldoznak egyházaink, pedig ennek megtanítása állami érdek. Most egypár szóval megemlítem azt a munkát, melyet Isten segítségével mint gyarló ember végeztem. Az én munkám nehéz ugarszántás volt. Olyan gyülekezetben, ahol minden rom, és folyton építeni kell, nehéz a lelkész helyzete. Könnyű betelepedni egy teljesen felépített eklézsiába, és könnyű ott rakétázni, de egy romokban levő gyülekezetei felépíteni ember kell a gátra. Sok dolgokban országos viszonylatban úttörő voltam. 17 évvel ezelőtt én voltam az első telepítő. Teljesen magam, minden segítség nélkül közel 100 embert telepítettem ide Szatmár, Szabolcs és Bereg megyékből. Nem csak az én falumba, de más falvakba is hoztam telepeseket. Nagy levelezést folytattam, sok

263 A szóban forgó lelkész Csire István volt, aki 1869-1919 között szolgált a gyülekezetben. DREL 1.1. u. Nagybajom. 1,3.

264 1913-1919 között Szabó Kálmán, 1919-től 1927-ig Sylvester Gábor tanított Nagybajomban. SZABÓ 1929.90.-774-