Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)
Somogyi (Belső-Somogyi) Egyházmegye
Somogyi (Belső-somogyi) egyházmegye udvarhelyi római katolikus tanító és egyház hallani sem akart arról, hogy kérjen O. F. B. útján földet, sok rábeszéléssel sikerült kérvényt adatni velük. A református egyház kérvénye már benn volt. A református egyház kért: lelkésznek 20 holdat, tanítónak és egyháznak 10-10 holdat. Az uradalom képviselője is, meg a kiküldött földrendező bíró is szó nélkül hozzájárult ahhoz, hogy a majd létesítendő plébánia kapjon 20 hold földet. Tanítónak volt 20 hold földje, tehát nem kért. Már most egyszerűen arra az álláspontra helyezkedett az uradalom is, meg a földrendező bíró is, hogy egyöntetű eljárás szerint mindkét egyház kap 20 holdat. Ez ellen tiltakoztam. A református egyháznak van lelkésze a jelenben is, van tanítója is (6 hold földje), és éppen most készül a másodtanítói állás, tehát a református egyház már most meglevő három hivatalnokának kér földet, tehát nem lehet egyöntetű bánásmóddal 20 holdat adni, sőt éppen ha az egyöntetű eljárást akarja a bíróság alkalmazni, akkor ezen az alapon adjon a református lelkésznek magának is 20 holdat, ha a nem létező római katolikus lelkésznek ennyit ad. Fellebezésem főtiszteletű Németh István püspök úr útján feljutott az igazságügyi minisztériumba (püspök úr a hozzá intézett bizalmas és igen éleshangú levelemet is, talán véletlenül, felküldte a fellebbezéssel együtt). Rövid idő múltán atyai jóakaróm, Béky Tamás csurgói járásbíró úr megszólított, és kikérdezte a dolog lényegét. Végh bíró és az uradalom részéről elkezdődött a megijesztés. Kijelentették a bizottsági tagok előtt (híveim előtt), hogy kiforgatnak a papi palástból. Én ugyanezek előtt ott a bizottságban kijelentettem, vagy én vesztem el a papi palástot, vagy a járásbíró úr a bírói széket, hiszen nyitva tartom a szememet, és látok mindent. Hetek múlva éppen újra együtt voltam a bizottságban velük, a posta hoz nekem is, meg Végh bíró úrnak is nagy levelet az igazságügyi minisztériumból. Gúnyos mosollyal bontja a levelet, hogy ott mindjárt rám olvassa a vélt igazságügyi anathemát, de átolvasva egyetlen szót sem szólt. Én is felbontottam a levelet, és azonnal felolvastam. A Minisztérium közérdekűnek nyilvánította beadott fellebbezésemet, Végh járásbíró úr vádját elejti, és az ügy újból való tárgyalását rendeli el. Végh bírót áthelyezték máshová, így aztán elintéződött a dolog úgy, hogy a református kapott 20 holdat, a római katolikus egyház 5 holdat. Az egyháztagok nagy lelki átalakulását mutatja az, hogy eddig elődeim alatt sem az egyházi hatóságnak, sem a tanfelügyelőségének nem sikerűit a 110 iskola- kötelessel bíró egyházat másodiskola felállítására rábírni. Odamenetelem után három évre meglett a második református tanítói állás és iskola. 1919. március 27-én kötöttem házasságot. Fekete Károly rinyaújnépi praeorans25 és Sipos Karolin leányát, Karolint vezettem templomba, hogy Halka Sándor akkori csokonyai lelkész és esperes által megeskettessünk. 1923. évben régóta javításra váró templomtornyunkat teljesen megújítottuk, új bádog lemezzel bevontuk. 25 Fekete Károly 1879-1882 között Pettenden, 1882-1908 között Patán, majd 1908-tól 1925-ig Rinyaújnépen tanított. 1931-ben 74 éves korában hunyt el. Egyházkerületi Névtár. 1880. 26.1882. 29. SZABÓ 1929.176,270. DPL1931. 45.-661-
