Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)
Somogyi (Belső-Somogyi) Egyházmegye
Somogyi (Belső-somogyi) egyházmegye Legnagyobb örömön mégis az volt, hogy télen, hetenként két estén összejöttek az iskolában 100-120-an (több el sem fért), és egyik estén bibliaóra és vallásos este volt, a másikon minden felvetődő kérdésről beszéltünk. (Ismeretterjesztés ma a neve.) A templom minden alkalommal tele volt, adakozás szép eredményt mutatott. Isten négy gyermekkel ajándékozott meg udvarhelyi szolgálatom alatt. Amikor 1924 őszén Bolhásra választottak meg, Rákóczi József és vitéz Rákosi István útján megkérdezte a presbitérium, hogy miért megyek el? Hajlandó az egyház új kutat ásatni az udvarban, az alkalmatlan helyen levő istállót átépíti más megfelelőbb helyre, stb. Rákóczi ezt mondta: „Itt tudnám hagyni őket, munkámat, iskolát, fogyasztási szövetkezetét, amik ma igen szépen működnek, de mi lesz velük azután?” Bizony igen-igen nehéz volt otthagyni az udvarhelyi gyülekezetét és a népet. Boldoggá tesz, hogy most, 18 év múlva is meglátogatnak, és ha útjuk erre jár, nem mennek el a bolhási parókia előtt úgy, hogy be ne szóljanak. 1925. február 3-án jöttem át Bolhásra. Bizony volt idő, amikor keserűséggel gondoltam vissza arra, hogy miért is nem hallgattam akkor azokra, akik őszinte szeretettel marasztottak. Eljövetelem oka legfőképpen az volt, hogy Udvarhelyen nem volt vasúti megálló, Berzence pedig 6 kilométer távolságra volt megfelelő közlekedési vonalban. Nekem Csurgó volt mindenképpen a központom. Szülőim ott éltek. Kis házam anyámtól örökölve Csurgón van. Gyermekeimet Csurgón akartam taníttatni. Ezért aztán Bolhás előnyesebbnek látszott, hiszen bármily rossz időben vonattal csak el lehet menni Csurgóra, míg Udvarhelyhez 14 kilométer a távolság. így jöttem Klippel Lajos elődöm26 örökébe. Itt már egy kemény per várt rám. Elődöm özvegye keresettel fordult a polgári bírósághoz 24 hold erdő-legelőjog után évente esedékes tűzifa megadása miatt. A birtokosság megtagadta az évi 25-30 köbméter tűzifa kiadását azzal, hogy úgyis kap a lelkész és tanító fát az egyháztól díjlevél szerint, az erdőhöz csak annyi joga van, hogy legeltethet. Megpróbáltam a felvilágosítás és megértetés minden módját, de hiába volt. Megmutattam írásban, hogy elődeim is kapták a tűzifát, amikor érdemleges kitermelés volt. Hiába bizonyítottam be, hogy 25-30 évvel ezelőtt az erdőbirtokos- ságnak egy tagja sem kapott fát az erdő-legelőből - tehát a lelkész sem -, mert akkor a környező uradalmi erdők estek irtás alá, és mindenki hihetetlen olcsón onnan látta el magát fával. Hiába igazoltam, hogy három ízben volt nagy mennyi 26 Klippel Lajos 1867-ben született Dunapatajon. Teológiai tanulmányait 1887-ben a budapesti teológiai intézetben kezdte. Az első három évet végezte el. 1897-től 1901-ig Oriszentpéteren tanított. 1901-től 1912-ig Brekinszkán volt lelkipásztor, 1905-től onnan adminisztrálta Uljanikot is. A teológia IV. évét az 1906/07. tanévben végezte Pápán. Ott tette le a lelkészképesítő vizsgákat is, és 1909-ben ott szentelték lelkésszé. 1913-1924 között szolgált Bolháson. Felesége Hörcsöki Lídia volt. 1924. július 12-én halt meg 57 éves korában. Második felesége neve nem ismert, lelkészleány volt a Nyírségből. DREL 1.1. a. 1901. márc. közgy. 103,130,150.1905. ápr. közgy. 201.1909. jún. közgy. 7. Egyházkerületi Névtár. 1898. 67 (Klippál!). 1899.73.1900.68.1901.85.1902. 25.1903. 20.1904.20.1905. 20.1906.21. 1907. 26.1908. 38-39.1909. 32-33.1910. 34-35. Egyetemes Névtár. 1911. II. 25.1912. 84, 92.1913-15. 64. TtREL I. 8. d. 6. II. 29. Pápai Református Kollégium értesítői. 1906/07. 26. SZABÓ 1929. 111. BECK 1935.29. BELICZAY1955.219. PATAKY1990.176. PATAKY1992.378. DPL1924.91.-662-
