Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Pápai Egyházmegye

Pápai egyházmegye

került. 1925-ben végeztük a kántoriak és nagyobb iskola renoválását 16785400 korona értékben. 1926-ban került sor a templomablakok újonnan készítésére, templom udvarán vasrácsos kapu és kerítés csinálására, stb. 15732400 korona összértékben. 1927-ben szintén folytatódott a megújító munka az épületeken 655 pengő értékben. 1929-ben ismét a lelkészlak újíttatott és bővíttetett 4300 pengő értékben. A tápszentmiklósi leányegyházban megszerveztetett a II. tanítói állás 1925-ben, majd 1927-ben megépült a II. tanító részére is a tanítói lakás az iskolateremmel együtt. Táp község polgári életében megszerveztem a „Hangya” szövetkezetét 1920-ban. Eleinte egy kis bérelt helységben működött, de 1930- ban már saját háza, bolthelyisége, korcsmaépülete van, és 16 éven át álltam a szövetkezet élén mint elnök, ügyvezető és könyvelő. A „Hangya” vásárlási visszatérítéséből évenként december hónapban a reformátusok részére a református, a másik felekezetűek részére pedig a felekezetűknek megfelelő vallásos naptárakat szereztettem be és osztattam széjjel, így is előmozdítani kívánván a vallásos érzületet. Az így kiosztásra kerülő református naptárakba, mely a Keresztyén Család Naptára volt, négy évfolyamon keresztül a gyülekezetünk külső és belső életéről írtam cikkeket, s ezért a címükben tápi reformátusok naptárává változtatott át. E ténnyel sikerült a gyülekezeti tagjaink kezéből a baptista olcsó naptárakat kiszorítani. A baptisták elleni védekezésről különben egy értekezést is írtam, s felolvastam egy lelkészi értekezletünkön Rédén. Ez az értekezésem a Református Igehirdető 1927. áprilisi számába<n> nyomtatásban megjelent.

1931-től kezdve lelkipásztori működésemben fordulat állott elő. Innentől kezdve egy évtizeden át a felfelé haladásból a lejtőre jutás következett el egészen egy ilyen mélypontig. Máté János 1930 szeptemberében elfoglalván Tápon tanítói állását, a vele való közös munkálkodás nem sikerült. Izgága, viszálykodó természet lévén igyekezett háttérbe szorítani lelkészi működésemben olyan eszközökkel, amiket én nem követhettem. Első sorban az ifjúságot azzal, hogy vicces darabok valók neki, és nem komoly dolgok, magához édesgette, a vasárnapi iskolás növendékeket inkább az általa feladott leckék tanulására intette. Működése első éveiben még folytatódott valahogy az általam kezdeményezett építőmunka. így például a templom megrenoválási munkája, majd orgona állíttatott bele, de mindezek már huzavonával, viszálykodással mentek végbe. Az orgonaavatási ünnepélyen pedig 1934 virágvasárnapján botrány állott elő, amit az avatást végző Jakab Áron esperes úr sem tudott elhárítani. Máté János Árokháty Béla orgonaművészünknek, ki az orgonát is tervezte, és az orgona átvételére és megszólaltatására hivatalosan meghívva volt, nem engedte meg az orgona ünnepélyes megszólaltatását.""'1

1934. április 25-én az egyházmegyei bíróság Máté Jánost állásának elvesztésére, s addig is, míg fellebbezése elintéztetik, felfüggesztésre ítélte.

229 Máté János 1923-tól Szentán, 1929-1930 között Dencsházán (Baranya vm.), majd 1930. októ- bér 1-től Tápon tanított. DREL II. 35. a. 1931. 50. Egyetemes Névtár. 1930-32. 86.1935. 99.1941.124. SZABÓ 1929. 54.-649-