Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Pápai Egyházmegye

Pápai egyházmegye

parancsnoksághoz osztattam be. Itt ért a forradalmas idő, a nagy felfordulás. A katonaság fejetlenül eltávozott a kaszárnyákból és kórházakból. Én is a parancsnokság engedélyével hazajöttem Tápra 1918. november 10.226

Itthon hazaérkezésemkor nagyban folyt a szervezkedés. A frontról megérkezettek és többek is a község lakosai közül minden este az iskolánkban gyűléskedtek Papy Dezső református tanító227 vezetése mellett. Csak az kaphatott gyufát, sót, petróleumot, aki beállott a helyi szociáldemokrata szervezetbe. Olyan vélemény uralkodott, hogy a tábori lelkészek a háború meghosszabbítói voltak, miután a katonáknak a kitartást prédikálták. Hozzájárult ezen izgatáshoz az a tényelferdítés, hogy csekélységem maga kínálkozott fel tábori lelkésznek azért, hogy kettő fizetésem is legyen. Ily helyzetben legjobb volt visszahúzódni mindentől, végezni csupán a legszükségesebbet. Mikor 1919. márciusban kitört a kommunizmus, Papy Dezső paraszttanácsi elnök lett. Mint ilyen ellenőriztette az istentiszteleteket, az iskolás gyermekekre nézve a vallásoktatást a templomban megengedte nagy kegyesen a reggeli könyörgések után addig, míg ő az iskolába be nem ment. A papi javadalmi földemet elkommunizálta. Az országos szovjet húsvéti rendeletét a szószékről felolvasni rendelte, s mégis a kommün bukása után mint kommunistát jelentett föl két hatóságnál is, amiért azt felolvastam. Papy Dezső 8 évi fegyházbüntetést kapott, majd Oroszországba cseréltette ki magát.

A lelkek mélyén azonban a vallásos érzés nem halt ki, eljött annak csakhamar a kivirágzási ideje. 1920-ban kántortanítóvá megválasztatott Szakái Vince.228 Ővele egybefogva és egymást megértve a vallásos élet terén s egyébként is egy boldog évtized következett el Tápon, mely lelkészi működésem legszebb és legboldogabb időszaka. Csaknem minden elgondolásom sikerült. A templomban népes gyülekezet hallgatta Isten igéjét. A hétköznapi könyörgéseken is egy időben annyian vettek részt, mint vasárnap. Vasárnapi iskola, ifjúsági egylet, két- és háromszólamú gyermekkar, vallásos esték, közművelődési előadások, színdarab előadások az ifjúság által, karácsonyfa ünnepélyek mind-mind hozzájárultak a vallásos, hazafias, erkölcsös élet színvonalának emeléséhez. A belső megújulás külsőképp is megmutatkozott. Például 1926. évben 10 millió koronán felül volt az önkéntes adakozás összege. Egy özvegyasszony egy magyar hold földet hagyományozott. Orgona alap létesült, 5 kataszteri hold OFB föld szereztetett. Az egyházi épületek az ötéves háború és a kommün után lemállottak és lerongyolódtak, egymás után újultak meg. 1923-ban a hadbavonult harang helyett 194 kilogrammos harang vétetett kilogrammonként 2000 koronáért, a lelkészlak megrenováltatott 50 mázsa búza értékben. Állandó értéket a pénzünk akkor nem képviselt. 1924-ben a II. tanítói lak renoválása 16698360 koronába

2“6 Az önéletrajzban tévesen 1914. november 10.

227 Papy Dezső 1902-től 1919-ig, felesége, Fodor Krisztina másodtanítóként 1903-tól 1924-ig működött Tápon. TÓTH 1925.35. TÓTH 1927.98.

228 Szakái Vince 1919-től 1930-ig tanított Tápon, egyúttal kántora is volt a gyülekezetnek, és vezette az énekkart is. 1930. február 5-én Rákospalotaújfaluba távozott. DRELII. 35. a. 1930. 31. TÓTH 1925. 28,35. TÓTH 1927 98. SEBESTYÉN 1928.192.-648-