Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Pápai Egyházmegye

Pápai egyházmegye

Pápakovácsiban 1929-ben 150-160 volt a gyülekezet lélekszáma, azelőtt a 200-at is meghaladta, most 62-en vannak. Lassanként nemcsak a számuk fogy meg, de a féltve őrzött, rajongva szeretett föld is kicsúszik a lábuk alól. Nemcsak a temetés ritka, de a születés is csak 1-2 évenként. A családok kihalnak, a legények nem nősülnek, az élelmesebbek elköltöznek, szóval nemsokára becsukhatjuk a templom ajtaját.

Kupon is csak így állunk. Lélekszám<r>a az talán 10-zel kevesebb, mint 100 vagy 200 évvel ezelőtt. Itt vagyonilag még erősek vagyunk, de számban, a kiköltözéssel és a tragikus, már 30 évvel ezelőtt megkezdett egykével ez a gyülekezet is Pápakovácsi sorsa felé halad. Sok az agglegény. Az öregek nem szeretik a gyermeksírást hallani, sok az öreg, s azok élni, mindig élni, s a fiatalok, úgy látszik, meghalni készülnek. Még nyolc osztállyal is alig képes iskolájának 30-as létszámát fenntartani. Mit teszünk ez ellen? Érvelünk, vádolunk, ébresztünk, bíztatunk, sajnos, nem sok eredménnyel. Ki és mi ennek az oka? Nem éppen maga a parasztság. Inkább ez a kor, ennek a közszelleme, mely a társadalomban a legalacsonyabb helyet jelölte ki ennek a néprétegnek. Mert mindenben benne van az emelkedés vágya, itt is egy gondolat él az emberekben: ha én paraszt vagyok is, de a gyermekemet, ha csak bírom, nem engedem, hogy az legyen. Ha másképpen nem tudja megvalósítani tervét, álmát, egyért dolgozik szakadásig, hogy meggörnyedt hátán utódját fölemelhesse. Ez nem új megállapítás, csak az a szomorú benne, hogy nálunk is igaz. Egyre fogy a falu népe, és mindig a legélelmesebbek, a legértelmesebbek mennek el belőle. Népünk elejét 30-50 évvel ezelőtt ellopta Amerika, ma a főváros és az állami közigazgatásnak alacsonyabb szervei. A 310- es lélekszámból az utolsó 20 évben csendőrnek 4, katonának 2, villamoskalauznak, rendőrnek 9 férfi ment el.

1942. június 18-án feleségül vettem Hodossy Piroska okleveles tanítónőt, aki Kercán (Vas vármegye) született 1919. április 20-án.43 Szülei: néhai Hodossy Lajos, egykori kercai lelkipásztor és felesége, Magyar Rózsa.

Ez év, vagyis 1943. június 22-én kicsi leánykával ajándékozott meg az Ég bennünket, aki a keresztségben Katalin Ildikó nevet nyert.

Kúp, 1943. évi augusztus hó 20-án.

Császár Lajos lelkipásztor

MEZŐLAK Bujáky Miklós lelkész

Bujáky Miklós mezőlaki református lelkipásztor született 1902. április hó 17- én Kispiriten (Veszprém megye), ahol atyja, idősebb Bujáky Miklós lévita tanító volt.44 Atyjának korai halála után özvegy anyja 3 kiskorú gyermekével (köztük 2

43 Hodossy Piroska a Pápai Nőnevelő Intézetben végezte a polgári iskola első három évét magántanulóként. Pápai Református Nőnevelő Intézet értesítői. 1929/30.42.1930/31.50.1931/32.58.

44 Bujáky Miklós 1884-től 1886-ig segédtanító volt Mezőlakon. 1886-tól 1888-ig Neszmélyen, 1888-1893 között Nórápon, 1893-1898 között Tósokon, 1898-tól 1906-ig Kispiriten tanított. TÓTH 1927. 51,61,67,101. TILHOF 2001.100.-578-