Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)
Pápai Egyházmegye
Pápai egyházmegye leány) 1906-ban Pápára költözött, s ott éltek a 16 forint csekély kis özvegyi nyugdíjból hosszú időn keresztül. Bujáky Miklós iskoláit Pápán végezte, 1921-ben érettségit tett, majd ugyanitt a református teológiai akadémiára iratkozott be. Mint IV. éves teológus 1925 telén Adásztevelre helyettes lelkésznek exmittáltatott. Innét Kadarkútra (Somogy megye) helyezték 1925. szeptember 15-én segédlelkésznek, honnét 1926. március havában legkedvesebb kápláni helyére, Tatára érkezett segédlelkésznek. Még ez év novemberében helyezték Császárra helyettes lelkésznek a kényesnek ígérkező lelkészválasztás körüli teendők végrehajtására, s a lelkészválasztás után március hónapban Neszmélyre megy helyettes lelkésznek, s itt éri a kinevezés a szombathelyi önálló hitoktatói állásra, amit 1927. szeptember elején el is foglalt. Szombathelyről került meghívás útján 1929. III. 2-án Mezőlakra rendes lelki- pásztornak. Itt nősült meg, s feleségül vette Németh Piroska okleveles tanítónőt,45 a rigácsi (Zala megye) evangélikus tanító református vallású leányát, aki Rigácson 1906. június 27-én Németh Kálmán46 és Kovácsics Lenke szülőktől született. Házasságukból 2 gyermekük született: Piroska 1930. június 23. és Miklós 1934. április 5-én. Mezőlaki lelkészkedése alatt a templomra teljesen új tető került, az iskola mellé díszkerítés készült, a lelkész- és tanítólakokra új melléképületek épültek, szép és értékes új úrasztali térítők vétettek, s 1936-ban a 2 tantermes új, modern iskola épült államsegély nélkül. Mezőlak népe szegény, a község régen jobbágy község volt. A község csekély határát az uradalmi terület gyűrűje övezi, így a lakosság terjeszkedni még akkor sem tud, ha erre anyagi ereje volna. Ezért fontos teendője a mezőlaki lelkésznek a hívei szociális életével való törődés. Bujáky Miklós lelkész idejében és személyes közbenjárására az OFB útján a mezőlaki egyházközség 4 kataszteri hold kaszálót, a község lakosai pádig nagyobb terjedelmű rétet kaptak, később még több terület (szántóföld) került ilyen címen a község lakóinak kezére. Elénk szövetkezeti élet indult meg, aminek áldásait a köz javára beszerzett mezőgazdasági nagyobb gépek (szelektor, traktor, stb.) és értékes szövetkezeti házingatlan megszerzése mutatják. A szegénységgel küzdő református egyének anyagi téren való köny- nyebb boldogulása azonban csak másodlagos cél lehet, talán csak alkalom, vagy lehetőség a legfőbb cél, az Isten igéjének felmutatására. Leventék, ifjúsági egyesületi tagok, nőegyletünk tagjai, presbitereink, sok egyháztagunk minden dolgukban bizalommal keresik meg a parochiát, s ezt a bizalmat törekszünk szeretettel megtartani. 45 Németh Piroska 1926-ban szerzett jeles tanítónői képesítést és kántori oklevelet a Pápai Nőnevelő Tanítónőképző Intézetében. Pápai Református Nőnevelő Intézet értesítői. 1925/26.26. 46 Németh Kálmán evangélikus tanító 1904-től tanított Rigácson. KEVEHÁZI 2011.810-811.-579-