Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)
Pápai Egyházmegye
Pápai egyházmegye 1939. június 30-ig. Utolsó hónapjaimat itt megkeserítette az esperes úr nyugdíjba készülésével megindult választási előharc, melyben - bár védett hely lévén - itt választható még nem voltam, mégis belekerültem. Igazságtalan váddal vádolt a Fülöp család. Esperes úr éppen emiatt - mint később megtudtam - ezekkel a szavakkal kérte püspök úrtól áthelyezésemet: Az a panaszom a káplánomra, hogy minden este (június volt) 11 órakor jár haza esténként. Erre jövendő principálisom, aki éppen ott volt, közbeszólt: „Adjátok nekem azt a káplánt, hiszen az egy rendes ember, az én káplánom éjjel 2 órakor jár haza!” Ezért kellett fájó szívvel, könnyes szemmel elbúcsúzni a kedves, jó körmendi hívektől és elindulni egy eldugott faluba, Nagypiritre, amelynek inkább csak a neve nagy, de ahol egy áldott szívű, napsugaras lelkű öreg úr, Penyigei Jakab Áron esperes fogadott mindvégig meleg atyai barátsággal. 1939. július 1-én érkeztem Nagypiritre. Itt töltöttem el csendes békességben több mint egy esztendőt. Végeztem minden lelkészi szolgálatot s munkát a beteges principálisom helyett. Hitoktattam a jánosházi polgári iskolában. Csakhogy míg ott 40-50, itt 4-5 tanítványom volt. Ekkor, 1939 telén, Kupon nyugdíjazását kérte Bállá Dezső lelkész. Kúp az én szülőfalum, Pápakovácsi anyaegyháza. A választásba a kis pápakovácsi leányegyház is beleszólt. Kovácsi és kupi rokonságom és ismerőseim révén a jelöltek között az én nevem is szóba került. Volt pályázó bőven. A sok közül Nagy Dániel segédlelkész társam, aki kupi születésű és a szomszédos Nórápon segédlelkész- tanítóskodott41 42 és Gyimóthy Géza pápakovácsi segédlelkész-tanító ' volt a legerősebb ellenfél. Csúnya harc indult meg mind a két gyülekezetben. Beszéd haragot, harag gyűlölködést szült. A presbitérium többsége Nagy Dániel, a gyülekezet többsége az én meghívásom mellett foglalt állást. A meghívásos választás 1940. május 16-án volt, amikor mellettem 112, ellenem 64 szavazat adatott le. Tehát én lettem volna a kupi lelkész. Ekkor azonban alaptalan csúnya vádakkal megfellebbezték a választást. Ezek a vádak már a kivizsgáláskor szégyenletesen semmivé lettek, kudarcba fulladtak, úgyhogy ellenzőim nagy többsége a vád azonnali visszavonását és megszüntetését kérte. Ezek után csak 1940. szeptember 1-én jöhettem Kúpra. Beiktatásom 1940. szeptember 8-án volt, amikor nagytiszteletű Végh János esperes úr ünnepélyesen beiktatott lelkészi hivatalomba. Azóta ezzel s ezért a népért élek. Drága, pusztuló magyar véreimért! 41 Nagy Dániel középiskolai és teológiai tanulmányait Pápán végezte 1922-1930 és 1931-1936 között. 1936. január 1-től a Kollégiumban lett könyvtári kisegítő. 1939-től 1941. március 9-ig segéd- lelkész-tanítóként Nórápon működött. DREL II. 35. a. 1940. Esperesi jelentés. XV. 1941. Esperesi jelentés. XIX. Pápai Református Kollégium értesítői. 1922/23. 30.1923/24. 41.1924/25. 56.1925/26. 70. 1926/27. 95. 1927/28. 111. 1928/29. 85. 1929/30. 53, 73. 1931/32. 21, 25, 27. 1932/33. 25, 26, 35. 1933/34.37,41.1934/35.96,101,103,106.1935/36.63,66,155.1936/37.19. 42 Gyimóthy Géza 1913. április 20-án született Adásztevelen. Középiskolai és teológiai tanulmányait is Pápán végezte. 1936-1937 között segédlelkész volt Étén, 1937-től 1940-ig segédlelkész- tanító Nórápon, 1940-ben a környe-bánhidai és a szomódi gyülekezetben segédlelkész. 1940-ben választották meg Környe-Bánhidára lelkésznek. 1950-1977 között Naszályon szolgált. 1977. december 5-én hunyt el. DREL II. 35. a. 1940. Esperesi jelentés. XV. TREL törzslap. TREL akv. 35. Egyetemes Névtár. 1941.125,127. KRÁNITZ 2012.272-273.-577-
