Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Őrségi Egyházmegye

Őrségi egyházmegye

berben magam vittem hátamon a szalmazsákba való szalmazsupot. Vakációkra hazamenet, vagy arról visszajövet sokszor gázoltam szürke hajnalban, késő este kilométereken a cigándi sarat, pedig hátamon nehéz volt a hátizsák. Ettem a kon- viktus lencséjét és paszulyfőzelékét. Szóval gyenge volt, de jól esett a hadikoszt, ha volt jói esett egy darab száraz kenyér, <a> diákszobánk kályhájában sütött krumpli csemegeszámba ment. Ünnepi mendikáns koromban cipeltem legátusom csomagját, vágtam a falusi sarat, és verseltem. Már hetedikes koromtól magam voltam a legátus. Boldog emlék a felsős diákkorom, az Erdélyi Jánosról92 elnevezett önképzőkör, az iskolakert. Tüzelt a szívünk, ha valamit ünnepelt az öreg iskola. Mindezeket átgondolva újra és újra hálát adok Istenemnek, hogy pataki diák lehettem, s hogy pataki iskolát adott a hazának és anyaszentegyháznak.

A gimnázium IV. osztályának elvégzése után édesanyám kívánságára a sárospataki tanítóképzőbe iratkoztam be, azonban az akkori cseh és román megszállással járó nehéz körülmények nem engedték, hogy ez intézetben a tanulást kellő időben megkezdhessem, és kellő időben bevégezhessem, így a kényszerűség tavaszkor kimaradást tanácsolt. Ősszel a gimnázium V. osztályába iratkoztam be.

Érettségi után tapasztalni vágytam, ezért a debreceni egyetemen lettem teológus. Nagy reménységgel mentem ide, nagyot is csalódtam. A kollégiumi inter- nátus példás rendességű szobájában most is együtt érzem magam Dezső Lacival.93 Baráti köröm adott meleget, azt, amit nélkülöznöm kellett Patak után. Sok kedves emlék fűz Debrecenhez, megdobban a szívem, ha csak arra is utazom.

Itt anyagiak tekintetében öregdiák koromra javul a helyzetem. Magántanítványom volt, a Szabolcsi Kör94 havonként segélyezett, IV. éves koromban a nagyBARCZA 1981. 180. Név szerint ismerjük többek között Novák Lajos teológiai tanár gárdáját, valamint a Darab-, Rehó-, Deák-, Makláry- és Tárczy-gárdát. TAKACS 2006.82-84.

http://www.tirek.hu/srl/cikk/427/. http://Datakidiak.hu/regi/csorba.htm.

99 Erdélyi János (1814-1868) a sárospataki akadémia tanára, a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a Sárospataki Füzetek alapítója és szerkesztője volt. ZOVÁNYI1977.174-175. Erdélyi János és Sárospatak kapcsolatához lásd: ERDÉLYI 1981.229-244.

93 Dezső László 1904. december 11-én született Nagykanizsán. Középiskolai tanulmányait szülőhelyén, a Piarista Főgimnáziumban végezte. Teológiát Debrecenben és Aberdeenben hallgatott. Budapesten jogi és bölcsészeti tanulmányokat is folytatott, bölcsészdoktorrá lett 1936-ban Pécsett. Segédlelkész volt Kenderesen, Debrecenben, Köröstarcsán, hitoktató lelkész Nyíregyházán. Tábori lelkészként szolgált és hitoktató volt Pécsett 1933-1940 között, majd tanár és tábori lelkész lett Szombathelyen, ahol 1946. január 6-ig szolgált századosi, majd őrnagyi rangban. Közben Pápán teológiai magántanári vizsgát tett. A háború után Debrecenbe helyezték át, 1948-ban mint katonai tolmácsot nyugdíjazták. 1949-1950 között Debrecenben nagytemplomi segédlelkész, 1950-től Haj- dúhadházon, végül 1953-1977 között ismét Debrecenben lelkészkedett. Felesége Kádár Lenke. 1983. január 11-én hunyt el. VÁRADY1991.125. ÖTVÖS 2002.82-83.

94 A XIX-XX. század fordulóján a Debreceni Kollégium diákjainak körében egymás után alakultak a földrajzi alapon szervezett asztaltársaságok: 1898-ban az Erdélyi Kör és a Hajdú-megyei Kör, 1911-ben a Beregi és a Szatmári Kör alakult meg. Ezer irodalmi összejöveteleket rendeztek, újságokat olvastak, és többek között „költői szárnypróbálgatások” színterei is voltak. Az ismert körökről is csak kevés ismeretanyaggal rendelkezünk, rövid életűek voltak, tevékenységükről csak egy-egy kisebb híradás jelent meg a Főiskolai Lapokban. Szabolcsi Kör működéséről nincsenek adataink, emellett a körök ismereteink szerint nem foglalkoztak segélyezéssel, inkább kisebb baráti, irodalmi társaságnak tekinthetők. Véleményünk szerint a felső-szabolcsi egyházmegyéről, annak mint egyházi körnek a-553-