Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Őrségi Egyházmegye

Őrségi egyházmegye

ŐRISZENTPÉTER

Vörös Lajos lelkész

Őriszentpéteren 1890. április hó 9-én születtem. Szüleim itteni kisbirtokosok voltak, és engem, egyetlen gyermeküket taníttattak. Középiskolai tanulmányaimat a szentgotthárdi állami főgimnáziumban74 végeztem el, és ott tettem 1911. évi június 16-án érettségit. Ebből az erősen katolikus környezetből készültem szívem hangjára hallgatva a kolozsvári református teológiai fakultásra. Kolozsváron a teológia mellett a tudományegyetem bölcsészetkarára is beiratkoztam.

Az I. lelkészképesítő vizsgát Kolozsvárt 1915. június 14-én jeles, a II. lelkészképesítő vizsgát ugyanott 1917. szeptember 7-én szintén jeles eredménnyel tettem le. A közbeeső 2 esztendő közül az 1915-16. tanévet a berlini tudományegyetemen töltöttem el teológiai és bölcsészeti tudományok hallgatásával. A Mons Pietatis című ösztöndíjat75 kaptam Berlinben, amelyet a berlini intézőbizottság részemre az egyetemen kifejtett szorgalmamért duplájára emelt.

Innen hazatérve Kenessey Béla erdélyi református püspök mellé kerültem püspöki titkárnak, majd az ő halála után, 1918 márciusától utódának, Nagy Ká- rolynak76 is titkára maradtam 1918. évi szeptember 1-ig, amikor is a tudomány- egyetemen bölcsészeti tanulmányaimat folytattam, és fejeztem be a kolozsvári tudományegyetemnek az oláhok által történt elvétele után (1919. május 5.) az

1919-20. tanévben a debreceni Tisza István Tudományegyetemen.

Őszintén be kell vallanom, hogy ebben az időben nem tudtam, mely irányba induljak. Nagyon szeretettem középiskolai tanári szakomat, a magyar-történelem szakot is, de a lelkészi pályát is. Szülőfalumban a lelkipásztori állás megüresedése döntötte el további életemet. Egyhangúlag meghívtak az állásra, és én 1920. május 2-án elfoglaltam itt állásomat.

Sok gond, sok munka következett ezután. Ha igazán ismertem volna szülőfalumat, talán el se jöttem volna. Az egyházi épületek valósággal romokban voltak egy hosszú világháború után, de a gyülekezeti hitélet is.

74 A 4 osztályos szentgotthárdi algimnázium 1893-ban alakult Vas vármegye első állami gimnáziumaként. 1907-ben vette fel a Szentgotthárdi Magyar Királyi Állami Főgimnázium elnevezést, és nyolcosztályos gimnáziumként működött 1924-ig. Akkor reálgimnáziummá alakult, így folyt az oktatás 1942-ig. 1947-ben felvette Vörömarty Mihály nevét. Az 1947/48. tanévtől négyosztályos gimnáziumként működött.

75 A Mons Pietatis (latin: kegyesség hegye) eredetileg egy, a XV. században alakult jótékony intézmény volt, mely a szegényeknek zálog ellenében pénzt kölcsönzött. Később ezt a nevet vette fel a brandenburgi választófejedelemség által 1696-ban a külföldi protestáns egyházak támogatására létrehozott alapítvány is. DIÓS 1993-. IX. 309-310. ALBERT 2010.46.

76 Nagy Károly 1868. október 27-én született Kisborosnyón (Háromszék vm.). Középiskolai tanulmányait Sepsiszentgyörgyön és Nagyenyeden, a teológiát Nagyenyeden végezte. Tanulmányokat folytatott Marburgban és Utrechtben is. Hazatérte után brassói, majd nagyenyedi lelkész, enyedi tanár lett. 1895-től Kolozsvárott működött rendes teológiai tanárként. 1908-tól az erdélyi egyházkerület főjegyzője, majd 1918-tól haláláig püspöke volt. 1926. február 16-án hunyt el. SZINNYEI1891- 1914. IX. 671. ZOVÁNYI 1977. 422-423. MARKÓ 2001-2007. IV. 963. SZÖGI 2001. 434 (8746. sz.). BOZZAY-LADÁNYI 2007.174 (2078. sz.).-546-