Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Őrségi Egyházmegye

Őrségi egyházmegye

Megpróbáltam próféta lenni saját hazámban, ahol egy kis földbirtok is maradt rám, és a kegyelem Istene meghallgatta imáimat, megáldotta igyekezetemet.

Hűséges és munkás segítőtársat kaptam feleségemben. 1920. évi augusztus hó 24-én vettem feleségül Deák Mária Magdolnát, nyíregyházi leánygimnáziumi tanárnőt, aki Kolozsvárt született 1896. január 23-án. Okleveles magyar-latin szakos középiskolai tanár, és a kolozsvári teológiai fakultáson absolválta a teológiát is. Alapvizsgát is tett jeles eredménnyel. O volt Magyarországon az első nő teológus.

Oriszentpéteri református egyházunk - Istennek legyen érte hála - rendezett gyülekezet. Feleségem vezeti az 1926-ban alakult és virágzó leányegyesületünket, női bibliakörünket. Ifjúsági egyesületünk szintén 1926-ban alakult. 1920- ban még sokszor nyári vasárnapokon a 843 lelkes gyülekezetből alig 10-en voltak templomban, ma a 943 lélekből vasárnaponként már sokszor 400-an is vannak. 23 esztendő alatt a tőlünk 3 kitérővel szemben 56 hozzánk áttérő volt.

Renováltuk a templomot, a kántortanítói lakást, a lelkészi lakást. Szereztünk a templomba új orgonát. 1938-ban egy új, modern, két tantermes és egylakásos iskolát építettünk, mely az őrségi egyházmegye legszebb iskolaépülete. 1939-ben a régi iskolából református kultúrházat építettünk, amelyben az ifjúsági és leányegyesületi helyiségek mellett van egy 16 méter hosszú előadóterem is.

Az egyház vagyona 1920-tól 46 kataszteri hold földdel is gyarapodott részben ajándékozás, részben vétel által.

Két gyermekünk született. Judit 1921. július 9-én, aki jelenleg a József Nádor Műegyetem kereskedelmi és közgazdaságtudományi karának IV. éves hallgatója, és Magda 1927. május 13-án, aki 1932. március 22-én szívünk nagy fájdalmára meghalt.

Az őrségi egyházmegyében a reám bízott tisztségeket jó lelkiismerettel igyekeztem betölteni. 1921-től 1938-ig voltam egyházmegyei pénztáros, majd bel- missziói előadó, tanügyi bizottsági elnök. 1930-tól egyházmegyei tanácsbíró és 1938-tól egyházi jegyző, 1942-től egyházmegyei főjegyző vagyok.

Oriszentpéteren, 1943. június hó 30-án.

Vörös Lajos református lelkipásztor SZALAFŐ

Gombos István lelkész

Én, Gombos István, a szalafői református egyházközség jelenlegi lelkipásztora 1904. április 20-án születtem Pusztarádócon, Vas megyében. Szüleim Gombos István és Varga Mária pusztarádóci földbirtokosok voltak. Az elemi iskola 6 osztályát szülőfalumban elvégezve, apám a felsőlövői ágostai hitvallású evangélikus főgimnázium I. osztályába íratott be 1915-ben.'7 A gimnázium II. osztályától 77

77 Felsőlövőn Gottlieb August Wimmer evangélikus lelkész 1845/46-ban alapított német nyelvű tanítóképzőt és gimnáziumot. A századfordulón a tanítás nyelve magyar lett. Az Anschlusst követően 1938-ban az iskolát államosították. 1946-ban indult újra szövetségi reálgimnáziumként, 1958-ban-547-