Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Őrségi Egyházmegye

Őrségi egyházmegye

Mindkét helyen modern húzószerkezet, Ispánkon szép vasállvány is. 1941-ben a kisrákosi társegyházban az I. számú iskolánál teljesen új gazdasági és egyéb épületeket emeltettem. A nagyrákosi orgona beállítása előtt stílszerűség kedvéért hatalmas oszlopokat, félmennyezetet és félkórust lebontattam, s azokat teljesen újból és másként csináltattam. Ennél a sok és nagyarányú építkezésnél csak a fent jelzett három iskolánál vettem igénybe valamennyi államsegélyt, a többit mind a hívek áldozatkészségéből csiholtam ki. Az egyik építést még be sem fejezték, vagy el sem felejtették híveim, már kezdődött a másik. Azért sokszor kellett hallanom a megjegyzést: „Kíváncsiak vagyunk, hogy jövőre mit talál ki, és mit építtet a tisztelendő úr?”.

Az építések nem mentek könnyen. Mert amelyik megértéssel és simán indult is, sok akadállyal és gáncsoskodással találkozott. Harc, tusakodás, megnemértés, sokszor megbánás jegyében folyt le minden építkezés. Tervem azonban minden esetben sikerült. Nagy előnyöm volt az e téren szerzett gyakorlat, és az, hogy mindig megtaláltam híveim szívéhez és erszényéhez a legrövidebb utat.

Szigorú reverzálisharcot kellett folytatnom itt is. Legtöbb bajom a középfokú iskolát végzett leányokkal van, kik egy karikagyűrűért igen könnyen megtagadják konfirmációi fogadalmukat, eladják még a lelkűk üdvösségét is.

Ezek mellett a külső építkezések mellett mindig legelső kötelességemnek ismertem és tartottam gyülekezetem belső, lelki építését. Élénken élt lelkemben az a tudat, hogy a gyülekezet külső építése belső tartalom, lelki erő nélkül csak Potemkin munka.'3 Minden munkámat tehetségem szerint és legjobb tudásommal végeztem. Elvem ma is: első a kötelesség, minden csak azután jöhet. A közügyért, híveimért mindig mindenre készen állok. Tanáccsal, anyagi támogatással, ügyeikbeni eljárással segítségükre kész vagyok. Minden munkámat híveimmel való békességben, a legteljesebb egyetértésben végeztem és végzem. Ez képesített a fenti, szinte egy ember erejét messze felülhaladó munkára.

Egyházmegyénk elég korán tisztségeket ruházott rám. Körlelkészül választott 1910-ben, kerületi képviselőül 1925-ben, tanácsbíróvá 1929-ben, tanügyi bizottsági elnökké és egyházmegyei jegyzővé 1932-ben, esperessé 1939. november 20- án. Ekkor iktattattam be e tisztségembe. 1942. október 16-án újból megválasztott esperessé. Körlelkészi tisztséget 1924-ig, a többit esperessé történt megválasztásomig viseltem. Több cikkem és tanulmányom jelent meg az Őrség-ben. 73

73 Potemkin, Grigorij Alekszandrovics Potyomkin herceg (1739-1791): II. Katalin cárnő minisztere. Úrnője 1787. évi Krím félszigeti látogatása alkalmával állítólag színházi díszletekből épített falvakat, várakat mutatott be az uralkodónak, hogy a vezetésével elfoglalt területek gazdagságát, jólétét bizonyítsa Ettől kezdve a Potemkin (Patyomkin)-falu kifejezés a csillogó látszat és a lehangoló valóság szinonimájává vált.-545-