Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Őrségi Egyházmegye

Őrségi egyházmegye

Világi téren szintén nyert és vállalt megbízatásokat. Elnöke lett a körmendi iparos ifjúság önképzőkörének, mely 15 évi fennállása alatt, míg tagjai felekezetek szerint szét nem váltak, nagyon értékes munkásságot fejtett ki. Tagja lett a körmendi képviselőtestületnek, a vármegyei törvényhatósági bizottságnak, a Körmendi Takarékpénztár igazgatóságának, elnöke a vármegyei takarékpénztár helyi fiókja felügyelő bizottságának, a villanytelepnek, a kisdedóvodák felügyelő bizottságának, elnöke az általa alapított Szeszfőző Szövetkezetnek, volt Gazda- szövetségnek, tagja a Kaszinó választmányának, a helyi lapot, a Rábavidéket pedig 1897 óta szerkesztette 1939. november havában történt nyugalomba vonulása után is.

Többoldalú munkásságáért negyven éves lelkészi működése alkalmából a főméltóságú kormányzó úr 1931-ben kormányfőtanácsosi címmel tüntette ki, a gyülekezet pedig 25 és 40 éves szolgálatát ünnepelte.

Nyugalomba 1939. november 1-én vonult, mivel az egyházi törvény rendelkezése szerint a lelkész, ha eléri 75 éves korát, a következő hónap első napjától kezdve tartozik nyugdíjazását kérni. Azonban világi téren nyert megbízatásait tovább is tőle telhető lelkiismeretességgel igyekezett végezni, mivel tovább is Körmend lakója maradt.

MAGYARSZECSŐD

Jezerniczky Jenő lelkész64

[...] rendes lelkész. Itteni lelkészi állásomat - az özvegyi kegyév miatt - 1906. március 13-án foglaltam el, s azóta Magyarszecsődön lelkészkedem.65 Magyar- szecsődön a reformátusok száma nagyon csekély. A hívők többsége a két leányegyházban: Molnaszecsődön és Egyházashollóson lakik. Magyarázatát nem tudom adni, hogy a templom annak idején miért nem Molnaszecsődön épült, holott az a gyülekezetben központi helyet foglal el, mert a templom építésekor a volt Terestyénszecsődön akkor is csekély számú volt a hívők száma. Más magyarázatot adni nem tudok, mint azt, hogy Egyházashollós és Molnaszecsőd jobbágyközségek voltak, Terestyénszecsőd pedig nemes község volt, s talán az egyházi élet64 Az önéletrajz hiányos, a kézírás első oldala hiányzik. Jezerniczky Jenő 1878. november 18-án Egyházasszecsődön (Vas vm.) született. 1897-ben érettségizett a pápai kollégiumban. A teológiát is Pápán végezte 1897-1901 között. Helyettes lelkész volt 1901-1903 között Ajkán, 1903-ban Padragon, segédlelkész 1903-tól 1904-ig Egyházasszecsődön, majd helyettes lelkész Padragon 1904-ben, ahol abban az évben rendes lelkésznek választották. 1906-tól 1945-ig Magyarszecsődön szolgált. Felesége Vittnyédy Julianna volt, 6 gyermekük született (László, Edit, Márta, Éva, Leona, Jenő). 1945. június 21-én hunyt el. DREL Törzslap.

65 Előde, Jezerniczky Kálmán 1904. július 29-én hunyt el. 1846. november 22-én Kercán (Vas vm.) született, apja Jezerniczky Sámuel kercai rektor, anyja Balikó Éva volt. Pápán tanult. 1871-1875 között káplán volt Terestyénszecsődön Mozgay Sámuel lelkész mellett. Annak halála után, 1875-től 1877-ig helyettes lelkészként, majd 1877-től a magyarszecsődi gyülekezet rendes lelkészeként szolgált. Felesége Takács Mária volt, 12 gyermekük született. A fiúk közül Jenő és Aladár is lelkész lett, Kálmán papnövendék korában halt meg. DREL I. 1. u. Magyarszecsőd. 7-8. PATAKY 1990. 170. PATAKY1992.328,330. Pápai Református Kollégium értesítői. 1895/96. VII. DPL1904. 600-602.-538-