Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Őrségi Egyházmegye

Őrségi egyházmegye

gimnázium VI. osztályából. Bizony ekkor két hármast is kaptam: görögből meg számtanból. A többi tárgyból kettesem lett, de hittanból meg történelemből dr. Szűcs Dezső tanár úr megdicsért. Mint hadapród-jelölt őrmester indultam front mögötti szolgálat után a rajvonalba, s 3 hónapig teljesítettem rajvonal szolgálatot, mígnem 1916. szeptember 30-án Brzezány előtt a Bruszilov-féle' orosz of- fenzíva utolsó erőfeszítései alkalmával ezredem bekeríttetvén, vele együtt fogságba kerültem a kombinált 310. honvéd gyalog ezred I. zászlóalj I. századával. Megelőzőleg volt részem visszavonulásban is, orosz támadásban is, részünkről való ellentámadásban is. Bronz vitézségi érmet is kaptam, de fel voltam terjesztve nagyezüstre is, és pedig rangsorban előbb, mint az a zászlós bajtársam, aki meg is kapta, én azonban fogságba kerülvén nem kaptam meg. (O nem került fogságba.) Hadifogságom alatt főképp németül tanultam. Különféle tanfolyamaink voltak. Nagyon rossz helyzetem se volt, de dicsekedni sem lehet vele. Olyan előhaladást értem el a németben, hogy amikor hazajöttem, egészen jól, folyékonyan tudtam beszélni. Azóta hiányzik a gyakorlat. Internált igazolást szerezve, azzal szöktem Kazán -Szentpétervár - Orsán keresztül haza. 1918. júliusában már kitöltöttem a vesztegzárat is, és aratás idején láttam viszont Hazámat és Szülőföldemet. Leigazolásom megtörténvén 2 havi szabadságot kapván, s éppen felszereltek már, hogy induljak az olasz frontra, amikor kitört az őszirózsás forradalom, és hazajöttem Kolozsvárról Oriszentpéterre, s a kommunizmus alatt édesapám kis gazdaságában dolgozgattam. A kommün bukása után a nemzeti hadseregben teljesítettem néhány hónapig szolgálatot Felsőőrött. Megelőzőleg azonban tanfolyamokon Pápán a VII. és VIII. osztályokat végeztem el, majd 1919. március hóban érettségi vizsgát tettem fele jeles, fele jó eredménnyel. Ekkor lettem katona, és tanulmányaim folytatásában pauzáltam egy évig. 1920 márciusában iratkoztam aztán be a pápai református teológiára. 1923. szeptemberben absolváltam, szeptember 4-én az I. lelkészképesítőt jeles, 1924. szeptember 2-án a II. lelkészképesítőt jó eredménnyel letettem.

Első lelkészképesítőm után azonnal kinevezést kaptam a szombathelyi különböző fokú iskolák önálló hitoktató lelkészi állására. Elemi iparostanonc, polgári, reál, kereskedelmi, gimnáziumi fiú és leányiskolákból, MÁV műhelyből tevődtek össze tanítványaim 28-30 heti óraszámmal. Meglehetősen sok és terhes volt a munkám, mégis szerettem, mert ha a munkámat becsülettel elvégeztem, igazgatóim és a tanártársak részéről megértést és készséges segítést kaptam, tanítványaimmal pedig rendelkeztem. Senki sem éreztette velem, hogy tőle kapom kenyeremet. Senki részéről nem voltam ok- és jogtalan megaláztatásnak kitéve. Nehezen is fogadtam el a kerkanémetfalui református gyülekezet egyhangú meghívását 1927 őszére. A döntő az volt a mérleg serpenyőjén, hogy szülőim, kivált édesanyám - egyszerű falusi asszony - azt az álláspontot vallotta, hogy 32

32 Bruszilov, Alekszej Alekszejevics (1853-1926): katonatiszt, a cári hadsereg tábornoka az I. világháború idején. Újszerű taktikai eljárásai sikeres harctéri parancsnokká tették. 1916-ban Bukovinában és Galíciában eredményes offenzívát intézett az osztrák-magyar és német haderő ellen. Ez volt az I. világháború egyetlen nagy és sikeres orosz támadása. 1920-ban a Vörös Hadsereg kötelékébe lépett, adminisztratív feladatokat látott el.-522-