Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Őrségi Egyházmegye

Őrségi egyházmegye meghalt az édesanyám, ránk hagyva 3 napos öcsénk nevelését, így át kellett venni a népes család háztartását, gazdaságát és diáktestvéreim gondját. Édes­apám apja, orvosa, ügyvédje volt híveinek, s ebben a szellemben nevelt minket is. 1904-ben férjhez mentem Hodossy Lajos református lelkipásztorhoz. 5 gyermekünk volt, ebből 2 fiú meghalt, s csak 3 lányt tudtunk felnevelni. Férjem építtette a mai modern kercai paplakot, a gyülekezet 3 iskoláját, orgonát, ke­resztelő edényeket, úrasztali térítőt szerzett, templomot renováltatott, s e munkáiban első munkatársa voltam. A háború után s az utána következő forra­dalmi években sanyarú körülmények között, a legnagyobb erőfeszítéssel s le­mondással tudtuk csak taníttatni gyermekeinket. Ehhez járult, hogy szegény jó uram állandóan betegeskedett. A sok orvos, kórház, gyógyfürdő minden megta­karított pénzünket elvitte. 1931 őszén 56 éves korában meghalt az uram mint egyházmegyei főjegyző és egyházkerületi tanácsbíró. Itt maradtam 3 elhelye- zetlen és neveletlen leánykával. Ott kellett hagynom a paróchiát. A presbiterek eljöttek hozzám, és kértek, hogy ne menjek el a faluból. Ok közmunkával ön­kéntesen meg segítik építeni a házamat. A falu szinte minden gazdája segített, s ezzel a segítséggel sikerült egy svájci mintájú cementalapú, félemeletes faházat építeni. A házépítésből 1200 pengő adósság maradt. A püspök úr intézkedése folytán tavasszal még nem kellett kimenni a paróchiából - másfél évben állapí­tották meg a kegyévet -, s az üresen álló ház adta az ötletet, hogy - tekintve a község üdülőhely jellegét - fizetővendégeket tartsunk. Iparigazolványt váltot­tam, és panziót nyitottam. A panzió megtelt nyaralóvendéggel, s háztartási alkalmazott és lányaim segítségével 2 nyári hónap alatt 2400 pengő tiszta ha­szonnal zárult a vállalkozás. 11 évig minden évben nyaraltattam, hogy a legki­sebb lányomat taníttathassam, és élhessünk azon a színvonalon, mint régen. 1933-ban férjhez ment középső, Éva tanítónő lányom, férje Pataky László re­formátus lelkipásztor. 1934-ben Rózsa lányom ment férjhez, férje Veréb Dénes igazgatótanító.28 1938-ban a Kálvineumban29 kitűnő oklevéllel végzett Piroska lányom, akit ezután egy évre Németországba küldtem tanulmányútra, majd német átképző tanfolyamra, Pestre. Ezután ő állásba került, majd 1942 tava­szán férjhez ment Császár Lajos református lelkipásztorhoz. Ezzel az én gyönyörűséges, de terhes munkám befejeződött, s ha a jó Isten megajándékoz még pár évvel, én leszek a legboldogabb őrségi özvegy lelkész- né, ha három lányom, vőim s hét unokámért még tehetek valamit, s köztük élhetek. özvegy Hodossy Lajosné saját kezűleg 28 1934. október 18-án volt Veréb Dusán tanító (Hanta) és Hodossy Rózsa (Kerea) házassága. Vi- kár Ödön szombathelyi tábori főlelkész eskette őket. DREL1.1. u. Kercaszomor. 1.13. 29 Ez nyilván a lelkészárvák részére Nyíregyházán alapított, később tanítóképzővé bővített leány- gimnázium volt. ZOVÁNYI1977. 290.-520-

Next

/
Thumbnails
Contents