Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Mezőföldi Egyházmegye

Mezőföldi egyházmegye

sekben teljesen egy húron pendülő két zöld titán, álltuk a harcot Adyért és a modern irodalomért. (Az Ady-láz átfutott rajtunk, de csak a haszna maradt meg.)

Az Ifjúsági Képzőtársaságnak titkára, majd rövid ideig elnöke is voltam, s irodalmi elvek miatt mondtam le az elnökségről, nem értvén egyet a tanárelnökkel.

1926- ban jelent meg első verseskönyvem „Új titkok előtt” címmel, Kozma Andor192 bíztatására. Gyenge versek voltak, de a kritika jóindulatú vállveregetéssel fogadta. Az Ady-láz nagyon érzik rajtuk.

Úgy látszik, hogy mégis értékelték a kötetet valamire, mert professzoraim szinte kivételesen jóindulatúlag bántak velem, támogattak, megértettek, és dr. Antal Géza püspök is felfigyelt rám.

1927- ben, negyedéves koromban, október 27-én kihelyeztek Vörösberénybe segédlelkésznek. Káplánhiány volt, és a IV. évesek legnagyobb részét kiküldték. Nem szívesen mentem, jól éreztem magamat Pápán, de menni kellett. Ott szolgáltam három község reformátusságának, mert Balatonalmádiban és Füzfőgyártelepen is kellett hitoktatni s istentiszteleteket tartani. A fuzfőgyártelepi fiókegyházat én szerveztem meg. Itt jelent meg Jegenyék alatt című verseskönyvem 1928-ban.

Itt ismerkedtem meg, Vörösberényben feleségemmel is, aki az ottani községi főjegyző leánya: Báthory Éva Blanka.

1928 decemberében Enyingre kerültem helyettes lelkésznek. Itt voltam 1929. március 1-ig. Közben nagyon beteg is voltam, tályogos lett a torkom, és súlyos betegen is szolgáltam, mert olyan nagy tél volt, hogy nem lehetett még a szomszédból sem segítséget kapni. Isten kegyelme, hogy el nem pusztultam.

1929. március 1-ével kinevezett dr. Antal Géza püspök Szombathelyre önálló állami hitoktatónak. Jó fizetésem volt, és 1929 augusztusában megnősültem.

Szombathelyen 1935-ig voltam hitoktató. Közben a gyülekezet adminisztrációját is végeztem két évig, megépítettem a lelkészlakot, s 1935. január 1-ével a gyülekezet egyhangúlag meghívott lelkipásztorának.

1935-ben jelent meg Útifű című verseskönyvem a Vas vármegyei Kultúregye- sület193 Nemzedékek194 című kiadványainak sorozatában. Ezt a könyvet már

tanulmányokat folytatott. 1931-ben teológiai doktorátust szerzett. Hazatérése után a székesfehérvári II. hitoktatói segédlelkészi állásra rendelték. 1932-ben Debrecenbe távozott, püspöki másodlelkész lett (Baltazár Dezső segédlelkésze). 1944-ben választották meg Debrecenben az ispotályi egyházrész lelkészének. 1952-től a debreceni református egyházmegye esperese is volt. TtREL I. 8. d. 7. Gyulafi- rátót. 25. d. 8. Kádárta. III. 1. Egyetemes Névtár. 1935. 164. 1941. 207. Pápai Református Kollégium értesítői. 1918/19. 13. 1919/20. 14. 1920/21. 23, 26, 27, 29. 1921/22. 28, 31, 32, 33. 1922/23. 44, 53. 1923/24. 34, 35, 54.1924/25. 21, 73. 1925/26. 27, 29, 32, 33, 84. ZOVÁNYI1977. 142. DPL 1931.134, 146,182.1932.20.1944.112.

192 Kozma Andor 1861-ben született Marcaliban. Középiskolai tanulmányait Pápán, Felsőlövőn és a budapesti evangélikus gimnáziumban végezte. A budapesti tudományegyetemen jogi tanulmányokat folytatott. Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság tisztviselője, majd főtitkára, 1893-tól a Kisfaludy Társaság tagja, 1899-től másodtitkára, 1910-től országgyűlési képviselő volt kormánypárti programmal. Az első világháború után visszavonult a közélettől. 1933-ban hunyt el Budapesten. Az agg prédikátor című verséről van szó. SZINNYEI1891-1914. VI. 1431-1434. MARKÓ 2001-2007. III. 1163-1164. Életéről, költészetéről, műveinek jellemzéséről lásd: MERÉNYI 1941.

193 A Vasvármegyei Kultur-Egyesület 1899. október 29-én alakult meg a vármegyeház nagytermében Kárpáti Kelemen titkár, premontrei rendi kanonok, főgimnáziumi tanár vezetésével. Első-454-