Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)
Mezőföldi Egyházmegye
Mezőföldi egyházmegye országszerte nagy érdeklődés fogadta, 3 kiadást ért meg ez ideig. Közben már az összes számottevő irodalmi, napilapokban és egyházi lapokban jelentek meg cikkeim, verseim és prédikációim. Szombathelyen 3 gyermekünk született. 1930-ban Pál, 1932-ben János, 1936- ban Péter. A szombathelyi református templom megépítését Isten reám bízta, és megadta azt a kegyelmet, hogy a Dunántúlnak ezt az egyik legszebb és legmodernebb templomát megépíthettem, mégpedig 2 év alatt a gyülekezet rendkívüli áldozat- készségéből. 1939 novemberében szenteltük fel. Ekkor már meghívott székesfehérvári lelkipásztor voltam. Kevéssel a meghí- vatásom előtt jelent meg Térjetek meg! című beszédsorozatom. Lelki életem a gyülekezet evangelizációs baráti társasága evangelizációs munkája nyomán indult meg igazában Szombathelyen. A székesfehérvári lelkipásztori állásba 1939. december 3-án iktattak be. Azóta itt szolgálok, nehéz és felelősségteljes szolgálatban. Külső és belső nehézségek egyaránt akadályozzák az evangélium diadalra jutását (belsőleg egyenetlen a gyülekezet, sokféle foglalkozás, sokfelől összetoborzódott nép, közel 5000 lélek), a legkatolikusabb városban! De éppen azért szép itt a szolgálat, mert nehéz. Én, aki mindig harcos természetű ember voltam, itt érzem magamat elememben, még ha felemészt is a harc. 1940 márciusában itt született meg negyedik gyermekünk, Tamás. 1940- ben itt jelent meg Gyalogút című verseskönyvem, amelynek ismét szép sikere volt országszerte. 1941- ben jelent meg az Útifű II. kiadása. 1943-ban a Világ fejedelme című beszédsorozatom. 1943-ban a Felfelé! című verseskönyvem a Janus Pannonius Társaság194 195 kiadásában. elnöke gróf Batthyány Lajos, alelnöke Éhen Gyula polgármester volt. Legfontosabb céljának a múzeumnak és a könyvtárnak is otthont adó épület felépítését tekintette. Szombathely város is támogatta ezt a tervet, a Deák-liget területén építési telket adományozott az Egyesületnek. TÓTH 2004. 53-55. 194 A Nemzedékek irodalmi kiadóvállalatot 1917-ben Prohászka Ottokár ösztönzésére Ősz Iván alapította Horváth Jánossal, Kocsis Lászlóval és Finta Sándorral együtt, célja a vidéki katolikus írók könyveinek kiadása volt. Ősz Iván polgári nevén Mészáros Hugóként 1892. április 1-én Szombathelyen született. 1914-ben államtudományi doktori oklevelet szerzett. 1914-től városi képviselő lett Szombathelyen, 1924-től főjegyző, 1930-tól tanácsnok, 1941-1944 között Szombathely polgármestere. Ősz Iván írói álneve volt, mely alatt könyvei jelentek meg. 1921-1923 között a Magyar Nyugat című napilap irodalmi rovatvezetője, 1935-ben az írott Kő című folyóirat egyik alapítója volt. 1944 októberében zsidóbarátság”, 1946-ban „összeesküvés” vádjával tartóztatták le. Először nyolc hónapot, majd az 1947-1951 közötti éveket töltötte börtönben. Kiszabadulása után gyári segédmunkásként, majd raktárosként dolgozott. 1969-ben hunyt el. MARKÓ IV. 20021216. 195 A Janus Pannonius Irodalmi Társaság 1931-ben alakult Pécs város és Dunántúl közművelődési életének fejlesztésére. Kezdeményezője Lovász Pál, első elnöke Surányi Miklós volt. A társaság jelentős könyvkiadói tevékenységet is folytatott, 1941-től jelentették meg a Sorsunk című folyóiratot. 1944-ben megszűnt, 1945-ben Batsányi Társaság néven alakult újjá, 1949-ig folytatta tevékenyégét, ekkor megszüntették. 1987-ben új életre kelt Pécsett Janus Pannonius Irodalmi Társaság néven. PÉTER 2000.975.-455-
