Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Mezőföldi Egyházmegye

Mezőföldi egyházmegye

recenbe. Azt kell mondanom, a debreceniek közt akaratlanul is irányítók lettünk. Egy diákcötusban - vitéz Varga László mai kiscsányoszrói lelkipásztor,168 akkor első éves teológus szobájában - naponként reggel áhítatot és hetenként bibliakört tartottunk 8-10<-en>.

Debreceni diákságom szép emléke, hogy hallhattam Kiss Ferenc professzor169 egyházát forrón szerető s benne azóta a mustármag csodáját példázó lélek hevítő előadásait a cura pastorális köréből.

De köszönöm Istennek, hogy itt tanítványa lehettem Csikesz Sándornak. Elgondolásom szerint ő az ideális tanár. Szemináriuma mellett néha katechétikát és gyakorlati írásmagyarázatot hallgattam. Ez egy rövid iskolai esztendő mindössze, bizony igen rövid, mert ő akkor még kiscsányoszrói lelkész volt, és kéthetenként, de megtörtént, hogy havonként járt be előadást tartani az egyetemre, igaz, hogy ekkor aztán reggeltől estéig tartott előadást. Katechétikai előadásának tárgya a vasárnapi iskola, az akkor még nem élő ifjúsági mozgalom, a vallásoktatás kérdése volt. Mindig hozott egy-egy könyvet, jobbára német munkát, azt kapásból fordította (például Kabisch: Wie lehren wir die Religion?, vagy németül olvasó diákjának előre odaadta, beszámoltatott vele, megtárgyalta, kritika tárgyává tette és tétette annak elvi és gyakorlati megállapításait, így a legjobb módszert használta egyetemi oktatásában, ami minden ifjúsági munkának titka, foglalkoztatta az ifjúságot. A kor tudományosságának napirendjét hozta előadásában. Irányt mutatott, lelkesített, buzdított. Amit ő előadott, csak kicsiny része volt a konventi tantervben megállapítottnak, de kollokviumra egy egész sereg (füzetekben, folyóiratokban, egyházi hetilapokban megjelent régebbi és friss) írást is ajánlott és kért számon; igen, mert ő részletkérdésekkel, de a lehető legalaposabban foglalkozott előadásaiban. Igaz ugyan, hogy ennek megvolt az a hátránya - még nem volt maga nevelte nemzedéke -, hogy katechétikából magam kollokváltam. Csikesz Sándor megtanított dolgozni. Szemináriumában komoly munka folyt. Például Calas,1'0 Bersier171 francia igehirdetők munkáit, iskolapél- * 188 189

nyugdíjba ment. 1981-ben hunyt el. Felesége Berényi Blanka Katalin volt. A Dunamelléki Református Egyházkerület közgyűlési jegyzőkönyvei. 1924. nov. közgy. 50. 1925. okt. közgy. 40, 101. 1926. okt. közgy. 40.1927. okt. közgy. 37 Egyetemes Névtár. 1930-32.47 1935. 59.1941. 67. SEBESTYÉN 1928. 186. BELICZAY1955. 216. SZOBOSZLAI2002.50-51. VÁRADY1994. 242.

188 Varga László 1899-ben született Hencsén. Kb, 1932-től szolgált Csányoszrón. Egyetemes Névtár. 1935.29.1941. 35.

189 Kiss Ferenc Kenderesen született 1862-ben. Középiskolai tanulmányait Mezőtúron, Késmárkon és Kecskeméten folytatta. A teológiát Debrecenben hallgatta, majd tanult Becsben is. Földesen, majd Püspökladányban lett lelkész. A tiszántúli egyházkerület tanácsbírája, főjegyzője, az alsó- szabolcs-hajdúvidéki egyházmegye esperese volt. 1913 elejétől a debreceni teológiai akadémián tanított. Alapító tagja volt az Országos Református Szeretetszövetségnek, fontos szerepe volt a két Kálvineum megalapításában is. 1933-ban nyugalomba vonult. 1948-ban hunyt el Debrecenben. ZOVÁNYI 1977 318. DOBOS 1987 270 (A Szeretetszövetségben végzett munkája miatt a „magyar Albert Schweitzernek” nevezi.)

170 Calas, Théophile francia református igehirdető, a St. Martin de Ré-i gyülekezet lelkésze. Magyarul két beszédkötete jelent meg Szalóczy Pál fordításában: Vasárnapról vasárnapra. Bp. 1908. Ismertetés: DPL 1908. 29,190. PEIL 1907. 506.1908. 42. Utazás Pál apostollal. Bp., 1911. Ismertetés: PEIL 1911.57,535-536. DPL 1913.207.-443-