Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)
Mezőföldi Egyházmegye
Mezőföldi egyházmegye édesanyámtól mély hitet örökölve már korán vágyat éreztem a lelkipásztori pálya iránt. Gimnáziumi tanulmányaimat Pápán végeztem el, ahol az ősi református kollégium szelleme ösztönző hatással volt rám, és 1906-ban az érettségi vizsgát letéve beiratkoztam a pápai teológiai akadémiára. Az első lelkészképesítő vizsgálatot 1910-ben tettem le, s akkor apám mellett Magyaralmáson lettem segédlelkész. Majd apámnak 1911. június 23-án bekövetkezett halála óta 1912. szeptember 1-ig helyettes lelkész. A második lelkészképesítő vizsgát 1912-ben tettem le. Ekkor Székesfehérvárra kerültem hitoktató segédlelkésznek, és itt működtem 1914. június 7-ig. Simontornyára választatván meg rendes lelkésznek ekkor foglaltam el hivatalomat. Itt szolgáltam 1920. augusztus 20-ig. Alighogy Simontornyára kerültem, elkezdődött az első világháború, s ez és a forradalmak kitöltötték ottlétemnek majdnem egész idejét. Ez szabta meg munkálkodásom irányát is. A bevonultakkal leveleztem, az otthon maradottakat vigasztaltam, ügyes-bajos dolgaikban eljártam, a hadbavonult tanító helyett tanítottam, részt vettem a községnél is minden olyan dologban, mely híveim erkölcsi vagy anyagi érdekeit előmozdította. Már a háború kezdetén egy vörös- kereszt fiókkórház létesült, melynek ügyeit mint annak titkára a háború végéig vezettem. 1920. augusztus 20-án elfoglalva sáregresi lelkipásztori állásomat, itt munkálkodom a mai napig. Ezen idő alatt a templom nagyobb renováláson ment keresztül. Renováltattuk a lelkész- és tanítólakásokat is. A háború idején elvitt harangok helyett három új harangot szereztünk 1928-ban. Ekkor szenteltük fel a gróf Zichy Aladártól134 ajándékozás útján kieszközölt új temetőt is. 1940-ben új, modern, két tantermes iskolát építettünk, a régi iskolának két tantermét pedig gyülekezeti otthonná alakítottuk át. Itt tartja összejöveteleit a KIÉ nő- és leányegyesület, itt vannak vallásos esték, szeretetvendégségek és egyéb összejövetelek. Itt működik a református énekkar is. Ezek az egyesületek itteni szolgálatom ideje alatt létesültek, és hasznos működést fejtenek ki. 1932-ben gyülekezetem egyik szórványa, Pusztaegres-Örsszőlőhegy135 fiókegyházzá alakult át. 1935-ben nősültem meg. Feleségemmel boldog házas életet élek, gyermekeim sajnos nincsenek. Korán özvegyen maradt nővéremnek, Mészöly Sándorné, Bózsa Irmának három gyermekét szeretem gyermekeimként. Ezekben próbáltam röviden összefoglalni életrajzi adataimat, családi viszonyaimat és lelkipásztori munkásságomat. Mindig arra igyekeztem és arra is igyekszem, hogy az Uramnak, a Jézus Krisztusnak hűséges szolgája lehessek. Sáregres, 1943. augusztus 31. Bózsa Sándor 134 Zichy Aladár, gróf (1864-1937) legitimista politikus, miniszter, a Katolikus Néppárt vezére volt. 135 Örsiszőlőhegy Pusztaegreshez tartozó település volt. SZABÓ 1932a. 234.-428-
