Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Mezőföldi Egyházmegye

Mezőföldi egyházmegye san történt, és 34 évi szolgálatom alatt nem okozott keserűséget azon körülmény, hogy saját hazámban lettem próféta. A gyülekezetnek egy tanítós iskolája volt 1909-ben, második tanítói állást 1911-ben, harmadik tanítói állást 1929-ben szerveztünk. Orgonát 1911-ben állítottunk, takarék magtárt 1912-ben létesítet­tünk. Az 1914-18-i világháborúba elvitt harangok helyett 1922-ben szereztünk újakat, 4 mázsa helyett 13 mázsa súlyban. 1924-ben templomtetőt újítottunk. 1923-ban 8 (1200 négyszögöles) hold93 II. tanítói O. F. B.94 fold vételébe ment bele a gyülekezet. Ugyanakkor az Altruista Bank95 lelkipásztor szolgálatait ju­talmazandó féláron adott gyülekezetnek építkezési alapra 5 (1200 négyszögöles) hold földet. Ezen parcellázás alkalmából további 30 hold (1200 négyszögöles) szántóföld jutott a gyülekezetnek. Ez utóbbit V* részben én, % részben Keresztes János presbiter vettünk meg, s ötévi árkitermelés után alapítványként adtunk át gyülekezetnek azzal a rendeltetéssel, hogy ezen ingatlanok jövedelmének segít­ségével - addig másra azt nem is használhatván - lelkészlakás, másodtanítói lakás, gyülekezeti terem, harangozói lakás építését eszközölje a gyülekezet. Ezen építkezések lefolytatása után az évi jövedelem V* része a gyülekezeti terem fűté­sét, világítását, Vt része a gyülekezet iratterjesztését, Vá része a gyülekezet közte­herviselésének csökkentését szolgálja. Az építkezés sorrendjében változás történt. 1929-ben szükségessé vált új, két tantermes iskolával a II. tanítói lakás megépítése. Összekapcsolható volt ezen építkezéssel, melyet 20000 pengő államsegéllyel végzett az egyházközség, a gyü­lekezeti terem megvalósítása is. Az egybenyithatónak épített két tanterem képezi a gyülekezeti termet. Építkezéshez telket már az alapítvány vet 85000000 koro­náért. Ugyancsak az alapítvány viselte az építkezésnek egyszeri kivetésből és államsegélyből nem fedezett kiadásainak tőke és kamattörlesztéseit. Szükséges­sé vált a harangozói lakás megoldásához a telekszerzés. Az új lelkészlakást tága­sabb helyen, a régi lelkészlakás és a régi harangozólakás telkén gondoltuk meg­építeni. Ez utóbbi két épület, lelkészlakás és harangozólakás megépítésére 1940- ben került sor. Egy évi adókivetéssel, cirka 6000 pengő és 15000 pengő alapítvá­nyi földre felvett közalapi kölcsön felhasználásával, további 2500 pengő ideigle­nes kölcsön felvételével, s 2000 pengő általam kieszközölt kultuszminiszteri és egyéb segéllyel sikerült ez építkezéseket befejezni. 20 évig nem volt lakható paróchiám. 1940-ben beköltözhettem <a> kor viszonyainak teljesen megfelelő új lakásba. A közalapi kölcsönt az alapítvány évi jövedelme törlesztgeti. 1934-ben mezőszentgyörgyi lakos Kőrösy Flóra a dunántúli egyházkerület pápai főiskolájának hagyta 212 hold (1200 négyszögöles) birtokát. Hosszú beteg­3 A szövegben a szó hiányzik. 1 magyar hold = 1200 négyszögöl, 1 kataszteri hold = 1600 négy­szögöl. 94 Az Országos Földbirtokrendező Bíróságot (O. F. B.) a földbirtok helyesebb megoszlását szabá­lyozó rendelkezésekről szóló 1920:XXXVI. te. 4-15. §-a állította fel, Budapest székhellyel működött. 95 Altruista Bank: a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége, amely az 1911-ben a Magyar Földhitelintézet, a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete és az Országos Központi Hitelszövetke­zet közreműködésével létesült abból a célból, hogy az ingatlanfeldarabolások és a telepítések meg­könnyítésével előmozdítsa kis- és középbirtokok kialakulását.-412-

Next

/
Thumbnails
Contents