Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)
Mezőföldi Egyházmegye
Mezőföldi egyházmegye 16. A polgári életben községi képviselő, Veszprém vármegye törvényhatósági bizottsági tagja, községi mezőgazdasági bizottsági elnök, az Országos Nép- és Családvédelmi Alap89 helyi elnöke, ezen kívül - a háború szülte - helyi jótékony intézmény elnöke. Mezőkomárom, 1943. augusztus 25. Pécsvárady Béla református lelkipásztor MEZŐSZENTGYÖRGY Eötvös Sándor lelkész Születtem Mezőszentgyörgyön (Veszprém megye) 1882. november 30. Szüleim Eötvös Dénes és Záborszky Mária. Édesapám szintén Mezőszentgyörgyön született, apai nagyszüleiül nemes Eötvös Lajos és nemes Újhely Lidia. Édesanyám Nemesdömölkön (Vas megye) született, nagyszüleiül nemes Záborszky József és nemes Benkő Juliánná. Édesapám és apai nagyszüleim reformátusok, édesanyám és anyai nagyszüleim evangélikusok voltak. Édesapámék öten voltak testvérek. Közülük közéleti nevet szerzett két testvére: Károly,90 ügyvéd, ország- gyűlési képviselő, író és a fiatalon elhalt Lajos,91 szintén író. Mi hatan voltunk testvérek. Közülünk kettő, Mária és Gizella egészen kiskorukban, Kálmán 9 éves működése az egyházkerületek módosító javaslatai után kezdődött meg 1914. január 1-én „Országos Református Lelkészi Nyugdíj- és Özvegy-, Arva-gyámintézet” néven. KORMOS 1984.97-98. 89 Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap (ONCsA) az 1940. évi 23. törvénycikkel létrehozott állami szociális szervezet. Célja a nagycsaládos falusi nincstelenek támogatása, a születések számának emelése és a gyermekek védelme. A program keretében kb. 12 ezer típuslakást építettek telepszerűen a rászoruló családoknak. Több ezer családot földhöz juttattak, a gazdálkodáshoz szükséges állatállományt biztosították, a fiatal házasoknak kölcsönt adtak, gyermekeknek segélyt nyújtottak. DIÓS-. X. 231-232. 90 Eötvös Károly 1842. március 11-én született Mezőszentgyörgyön. Középiskolai tanulmányait 1852-től Pápán végezte, az 1859/60. évi tanévben Sopronban, az evangélikus líceumban tanult és tett érettségi vizsgálatot. Visszatért Pápára, 2 évig jogot hallgatott, majd 1862-ben Veszprémben joggyakornok lett. Tanulmányai folytatására Kecskemétre, később Pestre ment, ahol befejezte jogi tanulmányait (pápai éveit nem ismerték el). Veszprém megyei aljegyző, majd alügyész lett, 1871-ben a veszprémi törvényszék királyi ügyészévé nevezték ki. 1872-ben a veszprémi körzetben a Deák-párt színeiben országgyűlési képviselőnek választották. 1878-ban a függetlenségi párt színeiben lett országgyűlési képviselő. A függetlenségi párt 1892-ben elnökévé választotta. Később függetlenként folytatta politikai pályafutását. Tagja lett Bánffy Új Pártjának, majd 1910-ben a Tisza István vezette Nemzeti Munkapártnak, de ennek tagjaként már nem tudott mandátumot szerezni. Ügyvédként, jogtudósként legjelentősebb fellépése a tiszaeszlári perben elmondott 7 órás védőbeszéde, melynek következtében a megvádolt zsidókat felmentették. Erről írta az 1904-ben megjelent A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége című művét. Népszerűvé tették nevét az Utazás a Balaton körül és A balatoni utazás vége című novellás kötetei. 1916. április 13-án hunyt el Budapesten. SZINNYEI1891- 1914. II. 1357-1359. Lásd még: Eötvös Károly emlékkönyv. Szerk. TUNGLI Gyula. Pápa, 1995. (Pápai Művelődéstörténeti Társaság 5.) 91 Eötvös Lajos bibliográfus 1848-ban született Mezőszentgyörgyön. Középiskolai tanulmányait Pápán végezte, a jogot is ott kezdte 1866-ban. A II. tanévet Kolozsvárott folytatta, ahol könyvtárnoki feladatokat is ellátott, majd Budapesten teológiát tanult, és a Ráday könyvtárban dolgozott. 1870-ben a bécsi egyetemre ment, régi könyvészetet, heraldikát, könyvtártudományt tanult. Hazatérte után könyvtári tisztviselőnek nevezték ki. Nagyon fiatalon 1872-ben tüdőbajban halt meg. SZINNYEI 1891-1914. II. 1360-1362.-409-
