Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Mezőföldi Egyházmegye

Mezőföldi egyházmegye

korában halt meg. József bátyámmal együtt a gimnáziumot a pápai református főgimnáziumban végeztük. Valami kiválóságot legfeljebb csak tornában tanúsítottunk. Velünk egy időben polgári iskolát végzett Mária nővérem a pápai állami polgári leányiskolában. Bátyám jogakadémiát végzett Debrecenben, és Kolozsváron doktorált. Mária nővérem Molnár József csőszi lelkipásztorral lépett házasságra.

Én papi pályára határoztam el magamat, és a teológia négy évfolyamát Pápán végeztem el. Ugyanott tettem első és második lelkészképesítő vizsgát is. Mint teológus a köztartáson két évig voltam dispenzátor, gazdasági ügyek önálló intézésében és emberekkel való bánásmódban itt tettem az első kezdő lépéseket.

Segédlelkészi időm két évre terjedt, s azt Balatonfüreden töltöttem. Csizmadia Lajos akadémiai igazgató szemelt ki Balatonfüredre káplánnak. Az 1904-905. iskolai év második félévi kolloquiumait tanácsára letettem a pünkösdi ünnepek előtt. Pünkösdi legátusként mentem, és segédlelkészként maradtam Segesdy Miklós esperes úrnál.92 Nagy gyakorlati tudású, életbölcsességgel, meleg szívvel, derűs kedéllyel gazdagon megáldott egyházvezető volt. Szeretettel fogadtak hitvesével s fiaival együtt. Apai nagyanyám Balatonfüreden született, némi kis családi vagyont Eötvös Károly nagybátyám hosszabb ideig tartott ott kezében, s fordult meg gyakran Balatonfüreden fiatal korában. Segesdy Miklóssal s <az> akkori királyi járásbíróval, Mórocza Kálmánnal baráti összeköttetést tartottak fenn. Segédlelkész koromban Mórocza Kálmán volt az egyházmegye gondnoka, ő is érdeklődött Károly komájának öccse iránt. Jó fogadtatásomat így részben nagybátyám baráti összeköttetésének köszönhettem. Segédlelkészi időm alatt is párszor felkereste esperesemet, s vitt magával egyházmegyei gondnokomhoz.

Segesdyéknél szinte családtag lettem. A diákkoromban nem jelentkezett munkakészség itt fokozottan lépett fel nálam. Nem voltam jó tanuló, egész diákéletemben egyetlen tiszta jeles bizonyítványom volt, a teológiai akadémia utolsó félévében. Már a lelkészképesítő vizsgákra megint kellő készület nélkül mentem. Lett is pár kettesem, és azzal vége volt a jeles képesítésnek. Tanulásra nem is igen volt időm. Az esperesi iroda összes írnivalóit én végeztem, hosszabb ideig kizárólag tollbamondás után. Az egyházközség lelkészi teendői reám vártak. Nagy beteg volt a háznál, principálisom idősebb fia, János belügyminiszteri se- gédfogalmazót otthon találtam súlyos tüdőbetegséggel. Szívesen vette, ha vele voltam. Bizonyos kis teendők végzését csak tőlem fogadta el. Szőlőgazdasága volt esperesemnek, bor és pincekezelés, szőlőmunkásokkal való foglalkozás hamarosan az én munkaköröm lett. Baráti körével való érintkezésekben állandó kísérője

Segesdy Miklós 1843. november 17-én született Veszprémben. Tanulmányait szülőhelyén, Pápán, Pesten, majd ismét Pápán folytatta. Akadémikus rektor volt Szilasbalháson. Kápláni szolgálatot végzett Felsőörsön, Szőlősön, majd helyettes lelkész volt 1869-1870 között Arácson. 1870-ben a Székesfehérváron tartott egyházkerületi közgyűlésen szentelték lelkésszé. 1870-1872 között Szen- tantalfán, 1872-től 1875-ig Mohán, 1875-1921 között Balatonfüreden szolgált. 1903-1918 között a veszprémi egyházmegye esperese volt. Felesége Segesdy Ida volt. DREKK O. 394t. 161. TtREL I. 8. d. 6. Balatonarács. 2. Balatonfüred. I. 2. II. 28. Balatonszőlős. 2,14. d. 7. Felsőörs. 17. d. 9. Moha 12. d. 11. Szentantalfa. 3,10. ZOVÁNYI1977.688. DPL1921.48.-410-