Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Mezőföldi Egyházmegye

Mezőföldi egyházmegye

lelkész 1905. szeptemberig, amikor is hivatott meg rendes lelkésznek. Itt 1907. február 5-én megnősült, feleségül vevén Szokó Irént, Szokó István sáregresi (Fejér vármegye) lelkész85 és Puskás Ágnes szülők leányát. 1908-ban Irén, 1909. évben Jolán nevű leányai születtek. Mint simontornyai lelkész Tolna vármegye törvényhatósági bizottsági tagjává is megválasztatott. 1910. évben a mezőkomáromi (Veszprém megye) gyülekezet választja meg 18 pályázó közül lelkészévé, mely állásába 1910. május 1-én Szűcs Dezső mezőföldi esperes86 iktatja be. Ezen állásában szolgál jelenleg is. Itt született Aranka nevű leánya, ki meghalt, Béla nevű fia 1916-ban, ki magyar királyi honvéd lelkész, Irén nevű leánya, férjhez ment dr. Maller József kisbéri (Komárom megye) közállatorvoshoz, Jolán nevű leánya, pápai református leánylíceumi és tanítóképző intézeti tanárnő, <férjhez ment> Zsadon László pápai református gimnáziumi tanárhoz.87

Mint lelkész a mezőföldi egyházmegye tanácsbírája, az Országos Lelkészi Nyugdíjintézet88 egyházmegyei pénzkezelője, dunántúli egyházkerületi képvise85 Szokó István 1856. december 22-én született Polgárdin (Fejér vm.), apja Szokó János, anyja Bodri Zsuzsanna volt. Tanulmányait Pápán végezte 1869-1881 között. 1881-től 1882-ig tanító káplánként működött Polgárdin, 1882-től 1884-ig segédlelkészként Enyingen, majd helyettes lelkészként Simontomyán és Sárszentmihályon. 1886-tól Középpusztabogárdon szolgált. Az 1886-ban Révkomá- romban tartott egyházjerületi közgyűlésen szentelték lelkésszé. 1888-tól 1900-ig Siómaroson volt lelkész, onnan hívta el a várpalotai gyülekezet, ahol 1903-ig, majd 1903-1909 között Sáregresen szolgált. 1909. november 22-én hunyt el. DREKK O. 394t. 225. TtREL I. 8. d. 10. Sáregres. 34. Siómaros. 3. d. 11. Várpalota. 31. DPL1910.139.

88 Szűcs Dezső 1851. július 10-én Csajágon (Veszprém vm.) született, apja Szűcs János enyingi lelkipásztor, anyja Báli Antónia volt. Elemi iskoláit Enyingen, középiskoláit és a teológia 1. évét Pápán végezte. 1870-től a budapesti teológiai akadémián tanult tovább, 1873-ban végzett. 1873-1874- ben Sepsiszentgyörgyön volt segédtanár az ottani gimnáziumban. 1874-1875 között apja mellett Enyingen lett segédlelkész. További segéd-, illetve helyettes lelkészi szolgálatának állomásai: 1875- 1877 között Mocsán segéd-, 1877-1878 között Kocson segéd-, 1878-tól 1879-ig Ószőnyön segéd-, majd helyettes lelkész, 1879-ben Csepen segéd-, 1879-1880 között ismét Kocson segédlelkész. Az 1879-ben Balatonfüreden tartott egyházkerületi közgyűlésen szentelték lelkésszé. 1880-ban választotta meg lelkipásztorának a kisigmándi egyházközség, ahol 1884-ig szolgált. 1884-től 1888-ig Siómaroson, majd 1888-tól haláláig Csajágon volt lelkipásztor. 1909-1920 között a mezőföldi egyházmegye esperesi tisztét is viselte. Felesége Czike Eleonóra, Czike Lajos ószőnyi lelkész leánya. 1934. december 15-én hunyt el 84 éves korában. DREKK O. 394t. 194-195. TREL Kgy. jkv. IV. 167,173, 208, 233, 295, 336, 348,383,393,503. TtREL I. 8. d. 6. Csajág. 4-5,12-13,17, 22-23. d. 8. Kisigmánd. I. 2. II. 20. Kocs. II. 3 (1876-1879 között volt Kocson segédlelkész!), d. 10. Siómaros. 3. Beliczay 1955. 234. ZOVÁNYI1977.402. VÁRADY 2001.390,412. DPL 1935.33-35.

87 Zsadon László középiskolai magyar-latin-német szakos tanárt Nagy Jenő tanár helyére választották az 1941/42. tanévben. Addig Zsadon László Kiskunhalason tanított. Pápai Református Kollégium értesítője 1941/42. 21,23,51,52,53,58,66,71.1942/43. 54, 57,66,74,92,135,156.1943/44. 25,31,35,38,39,42,65,91,116.1945/46.1.1946/47.3.1947/48.21. Az 1943/44. tanévben még tanított a gimnáziumban. Tartalékos hadnagyként többször teljesített katonai szolgálatot. Még az 1947/48. tanévben is orosz fogságban volt. TUNGLI 1997. 180. Felesége a Nőnevelőben lett magyartörténelem szakos tanár. TUNGLI 1997.168. Pápai Református Nőnevelő Intézet értesítője 1942/43. 6,8,20, 22,35,57.1943/44.23. Pápai Református Kollégium értesítője 1947/48.81,86,89,91.

88 Az Országos Református Lelkészi Nyugdíjintézet az egyházmegyei és egyházkerületi gyámalapokból fejlődött ki. A gyámalapok központosítása, a lelkészi nyugdíjak kérdése már az 1860-as években felmerült. Több étized előkészítő munka után az 1904-ben megnyílt zsinat iktatta törvénybe. A konvent 1907. évi felterjesztése alapján 1908. január 1-vel megalakult az országos nyugdíjintézet. Folyamatos-408-