Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Mezőföldi Egyházmegye

Mezőföldi egyházmegye hívek - kevés kivétellel - megértő szeretettel fogadtak, amikor a kurátorral meg­jelentem náluk szeretetadományt kérve a templom belsejének a megújítására. De nemcsak adománykérés céljából keresem fel őket. A kis gyülekezet majd­nem teljesen összeforr pásztorával. A családlátogatásnak áldott hatásai nyilvá­nulnak meg. így, a szemtől szembe való baráti beszélgetésben ismernek meg igazán híveim, és viszont. Én úgy gondolom, hogy a családlátogatás bevezetése a templomba járásnak. Nem egy család azért jön el a templomba, mert a Tisztele- tes úr nem vetette meg az ő szerény hajlékukat sem. A ma falusi népe elvárja, hogy lelkésze valóban pásztora legyen. És a bizalom megnyilvánulásának egyik jele az, amikor ügyes-bajos dolgaik elintézésére tőlünk kémek tanácsot. Azért imádkozom és tusakodom, hogy valóban pásztora lehessek gyülekezetemnek, amíg tart számomra munkálkodásom Istentől kimért ideje. Házasságot kötöttem Miskolcon 1938. november 7-én Rózsa Sándor nyugal­mazott MÁV főraktárnok miskolci lakosú hajadon leányával, Arankával. Házas­ságunkat Isten 1939. szeptember 6-án egy fiú-, 1942. május 22-én pedig egy le- ánygyermekkel áldotta meg. Kiskovácsi, 1943. június 16-án. Temesváry Béla lelkipásztor KISLÁNG Gueth Gyula lelkész Régi nemesi családból származom. Őseim a Vas megyei Pusztarádócon éltek. Tudomásom szerint a családban én vagyok a harmadik lelkipásztor. Első Gueth György'7 volt, aki Vas vármegye 1808. évi nemesi összeírásában mint a Veszprém megyei Dég község lelkipásztora szerepel. A második Gueth Sándor,77 78 dédapám testvére, ki Felsőőrön volt lelkipásztor az 1850-es években. A harmadik vagyok én. 1915. június 22-én születtem a Veszprém megyei Csajág községben, ahol 77 Gueth György Kiskölkeden (Vas vm.) született. 1802-ben dégi lelkésznek szentelték fel, ahol 1810- ig működött. Onnan először Kenesére, majd 1822-ben Polgárdiba került, ahol haláláig, 1842-ig szolgált. DREL1.1. a. 4.307,330,352,519,561. DREL1.1. a. 5.181,235. DREL1.1. a. 6.39,163,253,290. DREL1.1. u. Polgárdi. 6. DREL II. 35. a. 2.274. DREL II. 104. a. 1818.8.1819.1.1820.1,2,8.1821.1.1822.1,2.1823.1, 71824.1.1825.1. 1828.3.1829.10.1831.11,12.1832.5,6.1835.1.1837 71838.10.1839.12.1842. 2.1846. 12.1848. 6.1848. 7 15. DREL II. 104. b. 1815. 4.1830. 5.1831.15.1832. 3.1833/34. 4.1834. 3.1835.11. 1836. 10. 1837 6.1838.11. 1839. 9.1840. 10.1841. 11. DREKK O. 394t. 33. DREKK O. 580. 97, hátulról számozott 27. TtREL 1.8. d. 6. Balatonkenese. 1,5,6 (felesége Zsuzsanna!), 12,18,25. Csór. 9. Dég. 2-3. d. 7 Falu - Szabadbattyán. 8 (tévesen: Pósa György!). Felsőörs. II. 32. d. 8. Kálóz. 8 (Gots!). Kiskovácsi. 2,3. Kisláng. 4. Lepsény. 17. d. 9. Ősi. 3 (János!). Papkeszi. II. 36. d. 10. Polgárdi. 1, 8,10. d. 11. Soponya. 66. TÓTH 1820.30. TÓTH 1833.16,29. CZAKÓ1912.31. VÁRADY 2000.147,170. 78 Gueth Sándor 1830-ban született Pusztarádócon (Vas vm.). Pápán végezte tanulmányait. Gim­nazista korában anyagi nehézségei miatt praeceptor volt Nagymegyeren, ahonnan visszatért a kollé­giumba. 1848-ban nemzetőrnek állt. Tanulmányai befejezése után Szilasbalháson volt rektor. Az 1856-ban Révkomáromban tartott egyházkerületi közgyűlésen szentelték lelkésszé. 1856-1857 között Kerkanémetfalu gyülekezete választotta lelkészévé, innen csere útján került Felsőőrbe, ahol 1896-ig szolgált. 1880-1892 között az őrségi egyházmegye esperese volt. 1896-ban hunyt el. DREKK 0.394t. 124. PATAKY1990.157,164. PATAKY1992.189,190,194,253,292. DPL1896.728-730.-401-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents