Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Mezőföldi Egyházmegye

Mezőföldi egyházmegye

édesapám református igazgatótanító még ma is.70 Szüleimnek rajtam kívül még négy gyermeke született. Az első kiskorában meghalt, s így négyen nőttünk fel, két fiú és két leány. Bátyám hivatásos magyar királyi főhadnagy, néném okleveles tanítónő, református lelkész neje, húgom sárbogárdi tanítónő.

Gyermekkorunk bizony elég sok nélkülözés között telt el. Az első világháború alatti és utáni években szüleimnek igen nagy gondot okozott négyünk nevelése kicsiny tanítói fizetésből. Sokat kellett nélkülözniük, lemondaniuk, hogy bennünket elláthassanak a legszükségesebbekkel. Fokozódtak anyagi nehézségeik, amikor megkezdtük középiskolai tanulmányainkat. Voltak évek, amikor mind a négyen mint diákok Pápán voltunk. Édesapám, hogy a szükséges anyagiakat előteremtse, tanítói munkája mellett magánmunkálatokat is kénytelen volt végezni. A késő éjszaka sokszor az íróasztal mellett érte. Ruháinkat édesanyánk varrta. Ötödikes gimnazista koromig minden ruhámat, még a télikabátot is ő készítette, hogy ezzel is kevesebb legyen a kiadás.

Elemi iskoláimat szülőfalumban, Csajágon végeztem 1921-1925-ig. 1925 őszén édesapám beíratott a Pápai Református Kollégiumba magántanulónak. Vizsgámat letéve, a II. osztálytól kezdve nyilvános tanulója lettem az iskolának. Érettségi vizsgámat 1933. június 23-án tettem le Pápán a református gimnáziumban. Utána 1933 őszén a pápai református teológiai akadémiára iratkoztam be. A teológia elvégzése után, 1937. szeptember 14-én tettem le az első lelkészképesítő vizsgát. Segédlelkészekből túltermelés lévén, valamennyi velem együtt végzett segédlelkésszel rendelkezési állományba kerültem. Első kirendelésem 1938. február 6-án kaptam meg dunamelléki egyházkerületbe, Kiskunfélegyházára, ahova egyházkerületem ideiglenesen átadott. Kiskunfélegyházán missziói segédlelkészi állásom 1938. február 8-án foglaltam el. Feladatom a Kiskunfélegyházához tartozó 10 községben élő szórványhívek gondozása, és bent, Kiskunfélegyházán a gimnázium, fiú polgári és iparostanonc iskola protestáns vallású tanulóinak hitoktatása. Munkám terhes volt. Minden héten három napon a 70 kilométer átmérőjű szórványban voltam. A vasárnapokat mindig a különböző szórványközpontokban töltöttem. Munkámat hamar megszoktam és megszerettem. Fél esztendőt töltöttem el itt. 1938. július 1-én a dunamelléki egyházkerület, tekintve, hogy elegendő segédlelkésszel rendelkezett, visszaadott egyházkerületemnek. Kiskunfélegyházáról 1938. július 1-én visszajőve, szüléimhez mentem Csajágra, ahol újabb kirendelésemig tartózkodtam. A következő állomáshelyem Csősz volt, ahol mint helyettes lelkész teljesítettem szolgálatot, és vezettem a lelkipásztorválasztást. Állásomat 1939. január 1-én foglaltam el. Csőszről 1939. február 15-én esperesem Lajoskomá- romba helyezett át ugyancsak helyettes lelkésznek. Itt is lelkipásztorválasztás volt folyamatban, melyet én vezettem le. A gyülekezet új lelkipásztorának megválasztása után 1939. június 11-én Kálozra helyeztettem át. Itt voltam segédlel- 79

79 Gueth Gyula 1914-től tanított Csajágon. Az egyházmegye életében is aktívan részt vett: a tanítói özvegy- és árva gyámintézet bizottság pénztárosa, iskolalátogató, közalapi bizottsági póttag is volt. Egyházkerületi Névtár. 1926.30,31.1928.33,35. Egyetemes Névtár. 1930-32.71.1935.84,85.1941.108.-402-