Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Mezőföldi Egyházmegye

Mezőföldi egyházmegye

énekkar, vallásos estélyek), amelyeket édesapám igaz lelkipásztori érzékkel és felelősséggel végzett akkor, amikor ezek a lelkipásztori szolgálatok forradalmat jelentettek, és különcködésnek minősültek nemcsak azoknak a lelkipásztoroknak a körében, akik megelégedtek csak a vasárnapi prédikálással, hanem még a felsőbb egyházi hatóságok előtt is. Ezekben a munkákban én is részt vettem, s ezeknek a szolgálatoknak áldásait ma is érzem.

Amikor a világháború kitörésével népünk színe-java felsorakozott a zászlók alá, igazságtalannak tartottam azt a kedvezményt, amit lelkészi szolgálatom biztosított, és megnyerve a szülői beleegyezést, önként jelentkeztem sorkatonai szolgálatra. A 83. közös gyalogezredben szolgálva megfordultam az orosz és olasz harctereken, s a piavei offenzíva60 alkalmával hadifogságba kerültem, ahonnan

1919. október 5-én szabadultam meg. Tartalékos hadnagyként szereltem le. Háborús kitüntetéseim: III. osztályú katonai érdemkereszt,61 Bronz katonai érdemérem, Bronz vitézségi érem,62 Károly csapatkereszt, Háborús emlékérem, Német háborús emlékérem, Osztrák háborús emlékérem.63

Az első lelkészképesítő vizsga letételére 1918-ban kaptam tanulmányi szabadságot.

Hadifogságból hazakerülve ismét a körmendi gyülekezetben lettem segédlelkész, de 1920. február-április hónapjaiban Nagyrákoson helyettes lelkészi szolgálatot is teljesítettem. 1920. szeptemberében <a> II. lelkészképesítő vizsgálat után lelkipásztori oklevelet nyertem. 1921 májusában püspök úr <a> Fejér megyei Igar egyházközségbe rendelt segédlelkészül a gyengélkedő lelkipásztor mellé, akinek 1922. január 22-én történt elhalálozása után a gyülekezet meghívott lelkipásztorul. Beiktatott a lelkipásztori állásomba Medgyasszay Vince esperes 1922. március 26-án.

Lelkipásztori állásom elfoglalása után első teendőm az volt, hogy a lelkészi hivatalban található összes iratokat rendeztem, azután az összes presbiteri, közgyűlési jegyzőkönyveknek, egyházi számadásoknak, egyszóval minden néven nevezendő régebbi iratnak felhasználásával összeállítottam az igari református egyház történetét azért, hogy lássam a gyülekezet eddigi életét, s hogy az előzményekből megkapjam a parancsot a további munkára. Ezzel kapcsolatosan a község múltjának megismerésére törekedtem. Igen nagy haszonnal járt ez rám néz60 Piave (németül Ploden, latinul Plavis) folyó Észak-Olaszországban: az Alpokban ered, és déli irányba halaldva az Adriai-tengerbe ömlik. A folyó mellett az első világháborúban a szövetséges német és osztrák-magyar, valamint az olasz csapatok között 1917 decemberében állóháború alakult ki. A történelem 3 piavei csatát is ismer. Itt valószínűleg a III. piavei csatáról, az olasz áttörésről van szó, mikor az olasz csapatok átkeltek a folyón, és a Monarchiára támadtak.

61A katonai érdemkereszt-család 1849 októbere és 1918 februárja között alakult ki több módosítással. Különböző fokozatait alapkitüntetésként, illetve kardokkal vagy hadiékítményekkel díszítve tisztek nyerhették el. KENYERES 2004. 68-72.

63 A vitézségi érem kitüntetés-sorozat 1915-ben kiegészült a bronz fokozattal. KENYERES 2004.47.

63 Az első világháború után minden országban alapítottak háborús emlékérmet, így alakult ki a német, az osztrák és a magyar háborús emlékérem. A magyar alapítására 1929 májusában került sor. A hadrakelt seregnél teljesített szolgálat alapján karddal, sisakkal, míg a hátországi szolgálat alapján kard és sisak nélkül adományozták. KENYERES 2004.124-125.-393-