Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Mezőföldi Egyházmegye

Mezőföldi egyházmegye

CSŐSZ

Somogyi István lelkész

1907. október 28-án születtem a Komárom megyei Tarjánban. Szüleim kisbirtokosok. Én az ötödik, a legkisebb gyermek voltam a családban. Szüleimnek az volt a szándéka, hogy a két fiúgyermek közül az egyiket taníttatni fogják. A háború miatt bátyám a gazdaságban maradt. 1918-ban, az első világháború utolsó évében kerültem Pápára. Az akkori zavaros idők és a spanyoljárvány35 miatt csak 3 hónapig voltam Pápán. Kijártam a hat elemit, s azután iratkoztam be újra Pápára mint magántanuló. Lelkipásztorom, Besse Lajos36 fiával együtt tanított és vizsgáztatott le. Második osztályban már rendes tanuló voltam, ugyancsak Pápán. A jól indult gimnáziumi tanulásba lassan zökkenők vegyültek, s a korán jelentkező kamaszosodás következtében kevés híján komoly veszedelem fenyegette tanulásom folytonosságát. A kollégium megértő szellemének köszönhetem, hogy makacs és könnyelmű ellenszegülésemnek nem lett komolyabb következménye. A több napi igazolatlan mulasztást a tanári kar kicsapás helyett félévi több tárgyból való buktatással büntette meg. A következő VI. osztályban már sem tanulmányi, sem magaviseleti szempontból nem volt baj, de az előítélet és rossz emlék kísértett tovább, s a komoly és lehiggadt munkát nem kísérte az osztályzásban is megmutatkozó kellő eredmény. Otthagytam emiatt Pápát, és a VII. osztályra a tatai kegyesrendi gimnáziumba iratkoztam be. Itt is érettségiztem

1928-ban. Örülök, hogy ide mint nagy diák kerültem, s végig mindkét évben szinte mint oda nem tartozó, egészen kívülálló módon figyeltem az ott folyó életet, s így a jó és rossz vonásokat a piarista nevelésben egyformán észre tudtam venni, és megfelelően értékeltem. Kétségtelen, hogy a rendszeres, a naponkénti munkára nevelés nagyobb mértékben megvolt, mint Pápán, jóllehet az egyéniség rovására ment ez. Egyéni elbírálás alig-alig jelentkezett.

Érettségi után a közgazdasági egyetem közigazgatási fakultására iratkoztam be, jóllehet ötödikes diákkorom óta papi pályára készültem, amikor is a forrongó kamasz évek végén, nyáron Kápolnásnyéken Soli Deo Gloria konferencián vettem részt, amely konferencia döntő hatással volt reám. Attól kezdve állandóan benne éltem az egyházi életben. Megnyilvánulásait, unalmasabb szónokait kevesebb kritikával és kézlegyintéssel intéztem el. A Kálvinista Szemlét ettől kezdve megszakítás nélkül egészen a megszűnéséig járattam, s a legutolsó soráig mindég elolvastam. Hogy mégis közigazgatási pályára készültem, ennek az volt a fő oka,

35 A spanyolnátha pusztító (kb. 20-30 millió halálos áldozatot követelő) influenzajárvány volt az I. világháború végén (1918. október-1919. március). Az áldozatok nagy számát a rossz gyógyszerellátás, valamint az alultáplált, legyengült emberi szervezetek védekezési képtelensége indokolta. GERA 2009. 208-211.

36 Besse Lajos 1884-ben született Révkomáromban (Komárom vm.). Apja Besse János, anyja Tassy Julianna volt. Tanulmányait Révkomáromban és Pápán végezte. 1906-ban Bátorkeszin volt segédlelkész, majd 1906-1908 között püspöki titkár Révkomáromban. 1908-tól 1953-ig Tarjánban szolgált lelkészként. TREL Kgy. jkv. VI. 351. TtREL I. 8. d. 7. Héreg. I. 2. II. 2. d. 11. Tarján. I. 2. II. 17. III. 1-5. VÁRADY 2001.389,420.-382-