Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Mezőföldi Egyházmegye

Mezőföldi egyházmegye

hogy katolikus környezetben katolikus leánnyal ismerkedtem meg, s az első idők erőteljes hatása érzelmi és akarati világomra befolyásolóbban érvényesült, mint kialakult meggyőződésem. A térbeli távolság következtében azonban ebből a befolyásoló varázsból szabadulni tudtam, és pár hónap múlva otthagytam az egyetemet, és beiratkoztam Pápára a teológiára. Itt legnagyobb hatással és ösztönzéssel Dr. Vass Vince áldott emlékű professzorom volt reám, aki egy kollokvium után, amikor a többi tárgyakból a nyert érdemjegyek iránt érdeklődött, azt mondotta, hogy mindenből jelesnek kellene lennem. Ez a biztatásképpen elhangzott kérdés újból visszaadta önbizalmamat, jóllehet a gimnáziumi eredmények itt is több professzoromat befolyásolták az első időben. A teológián nem sok időt töltöttem. Fél év alatt elvégeztem az első évet, második évben, januárban vetítettképes előadó körúton voltam, harmadik év elején pedig Antal Géza püspök úr Pongrácz József professzorom ajánlatára elsőnek exmittált a teológiáról Gyöngyösmellékre. Itteni működésemmel, a választás körüli eljárásommal Halka Sándor akkori belső-somogyi esperes37 teljes mértékben meg volt elégedve, s ezért az ezer leiken felüli Darányba nevezett ki helyettes lelkésznek. A választást sikerült itt is úgy irányítani, hogy mint Gyöngyösmelléken, a lelkipásztori állás meghívással lett betöltve. Innen visszakerültem Gyöngyösmellékre, majd Tót- szentgyörgyre. Két hónap múlva Csajágra kértem áthelyezésemet. Innen kerültem a környe-bánhidai szórványba. Itt 8 évet töltöttem. Ez alatt az idő alatt a szórvány fiókegyházzá, majd anyaegyházzá szerveződött. A belső építés mellett, amelyhez megvolt a lelki éhség, a külső építés is folyt minden évben. Az egy szobás káplánlakásból 3 szobás, iroda, konyhás, előszobás, éléskamrás, fürdőszobás és alápincézett lakás lett Környén. Bánhidán sikerült megszervezni a református elemi iskolát, az iskolát és tanítólakást a templommal kapcsolatban tető alá hozni, s részben befejezni, úgy, hogy az iskola 1939 szeptemberében meg is kezdte működését. Az első tanító Zilahy Barnabás volt.38

1940. szeptember 25-én Csőszre választattam meg. Itt az állást november 24- én foglaltam el. A kétéves lelkészválasztási harc lelkileg igen nagy rombolást végzett. Ez alatt az idő alatt kótyavetyélték el a felekezeti iskolát, amelyet azóta hiába próbáltunk visszaszerezni, nem sikerült.

A komoly lelki munka végzése igen nehéz, illetve eredmény alig-alig látszik, jóllehet személyem nem akadálya ennek, bár nem az lett megválasztva, akiért annyit harcoltak, mert Hangya, Gazdaköri, stb. elnöknek megválasztottak, s minden társadalmi munka irányítását rám bízták.

37 Halka Sándor 1884. március 18-án született Hedrehelyen (Somogy vm.), apja Halka Mór körjegyző, anyja Mayer Ilona volt. Elemi iskoláit szülőfalujában, középiskoláit 1894-től Csurgón, a teológiát Pápán végezte. 1907-ben feleségül vette Antal Margitot, Antal L^jos ászári lelkész leányát. 1907-1910 között Zselickisfaludon, 1910-1941 között Erdőcsokonyán szolgált. 1913-tól az egyházmegye al-, 1923- tól főjegyzője lett, 1924-ben pedig megválasztották az egyházmegye esperesének. 1941. február 19-én hunyt el 57 éves korában. DREL 1.1. u. Erdőcsokonya. 1,11. Zselickisfalud. I. 5. OREL II. 138. a. 1941. április. 13-21. SZABÓ 1929.165,361. BECK 1935.25. DPL1941.72-73,79-80. ZOVÁNYI1977.65.

38 Az 1939/40. tanévben Zilahy Barnabás, 1940/41-ben Szabó Ilona, 1941/42-ben Rápolthy Viktor, 1942/43-ban Szőts Lenke, 1943/44-ben pedig Kun Aladár volt a bánhidai tanító. DREL II. 70. a. 1940.18.1941.19.1942.18.1943.17.1944.9.-3S3-