Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)
Mezőföldi Egyházmegye
Mezőföldi egyházmegye 1906-ban nősült meg, feleségül vette Rácz Juliánnát, néhai Rácz Károly etei lelkipásztor6 és néhai Fehér Zsuzsánna leányát. Felesége meghalt 1924-ben. Ezután másodszor nősült, feleségül vette Demjén Annát, Demjén Márton veszprémi lelkipásztor, tiszteletbeli esperes* 7 és Malier Mária leányát. Balatonkenese, 1943. június 28. Molnár Gyula református lelkipásztor 1938, 39, 40-ben az iskolaudvaron, a templom és lelkészlakás között áthúzódó patak medrének kiépítése 36000 pengő költséggel, iskolaudvar feltöltése, több mint 2000 kocsi földnek közmunkával történt helyszínre hordása. Molnár Gyula.8 Bódiss Lajos nyugalmazott lelkész Bódiss Lajos nyugalmazott református lelkipásztor született Balatonkenesén 1864. november 5-én, Bódiss József és Péter Lídia kisbirtokos szülőktől. Elemi iskoláit Balatonkenesén végezte, s ezek után Pápára ment, hol a református gimnázium 5 osztályát elvégezve a 6. osztályra a kecskeméti református gimnáziumba iratkozott be, hol a VI-VIII. osztályokat elvégezve itt tett érettségi vizsgálatot 1885. évben. Érettségi vizsgálat után Pápára ment, és a teológiai akadémia első évfolyamára beiratkozott, itt elvégezte mind a négy évfolyamot, s ezek után 1889. szeptember hóban letette az első lelkészképesítési vizsgálatot (kápláni). Segédlelkésznek 1889. július havában Soponyára ment. Még mint negyedéves papnövendék Pápán megszerezte a népiskolai tanítói oklevelet. A második lelkészképesítő vizsgálatot szintén Pápán 1891. szeptember havában letette. 1892. augusztus havában Mezőkomáromba ment segédlelkésznek, 1894. szeptember hóban b Rácz Károly 1824-ben született Ószőnyben (Komárom vm.), apja Rácz György, anyja Kántor Anna, felesége Fehér Zsuzsanna volt. Tanulmányait Szőnyben és Pápán folytatta. 1844-1847 között Étén, 1851-1854 között Csápén volt rektor, Dunaalmáson és Szomódon helyettes, Kocson segédlelkész. Az 1854-ben Pápán tartott egyházkerületi közgyűlésen szentelték lelkésszé. 1859-1889 között lelkészkedett Banán, 1889-től 1902-ig pedig Étén. 1902. december 18-án hunyt el. DREL1.1. u. Mezőőrs. 9. DREL II. 70. a. 1841. 2.1842. 2.1843.1.1844. 2.1848. 4. DREL II. 70. b. 1844.15.1845/46. 24. 1846/47.22. DREKK 0.394t. 117. TREL Kgy. jkv. II. 73,93,102,109,121,148,165. TtREL 1.8. d. 6. Ács. II. 2. Ászár. 13. Bana. 4,10-11. Bőnyrétalap. II. 33, 38, 39. Császár. II. 12 (1855-ben szomódi lelkész!). Dad. 3. Dunaalmás. 46. d. 7. Ete. 1.4 (1888-tól volt Étén!). II. 8,11. IV. 13. Győr. II. 18. d. 8. Kocs. 1.3. d. 9. Nagyigmánd. II. 28, 44, 82, 90. d. 11. Szomód. I. 4. DPL 1903. 78. VÁRADY 2001. 371, 379, 383. Fe- renczy szerint Szomódról érkezett Almásra, de ez téves adat. FERENCZY 2004.68. 7 Demjén Márton 1857. október 19-én Szatmárnémetiben született, apja Demjén József, anyja Szilágyi Anna volt. Tanulmányait Szatmárnémetiben, Budapesten és Pápán végezte. Ezután Kenésén tanítóskodott, majd több gyülekezetben is segédlelkészként szolgált, állomáshelyei: Sárkeresztes, Mór, ismét Sárkeresztes, Kiskovácsi, végül Lajoskomárom. Az 1888-ban Pápán tartott egyházkerületi közgyűlésen szentelték lelkésszé. 1890-1893 között Kiskovácsiban, 1893-tól 1935-ig Veszprémben szolgált megválasztott lelkészként. 1919-1922 között töltötte be a veszprémi református egyházmegye esperesi tisztét. Veszprém város képviselőtestületi tagja, a kormányzói Signum Laudis kitüntetés birtokosa is volt. 1943. június 9-én hunyt el 86 éves korában. DREKK O. 394t. 238. TtREL I. 8. d. 8. Kiskovácsi. 1, 3. d. 11. Veszprém. 22-23. ZOVÁNYI1977. 688. DPL 1943.125-126. Pápai Református Kollégium értesítői. 1878/79.17,39,54,60,61,62,63.1879/80.44,58,61,62. 8 Kézzel írt kiegészítés az önéletrajz végén.-371-
