Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Mezőföldi Egyházmegye

Mezőföldi egyházmegye

Közép Puszta Bogárára rendeltetett lelkész-tanítónak. 1896. szeptember hóban a székesfehérvári egyház hívta meg hitoktató segédlelkésznek, ugyancsak a székesfehérvári javítóintézethez a miniszter által kineveztetett intézeti református lelkésznek. 1899-ben a kiskovácsi református egyház egyhangúlag megválasztotta lelkipásztorává. 1905. február havában a neszmélyi református egyház egyhangú lelkesedéssel hívta meg lelkipásztorává. 1911-ben a pákozdi református gyülekezet választotta el, s itt szolgált nyugalomba meneteléig, 1930. március hónap 31-ig. Ezek után elment születése helyére, Balatonkenesére, s itt éli ma is öregsége napjait.

Balatonkenese, 1943. június 30.

Bódiss Lajos nyugalmazott református lelkész Babay Kálmánná lelkészözvegy

Születtem 1874. augusztus 18-án Balatonkenesén. Édesapám, Alsószőllősi Szánthó Lajos Balatonkenese községi jegyzője volt. Édesanyám Sóvári Soós Juliánná, Sóvári Soós Károly csaj ági református lelkész, tanácsbíró és egyházmegyei pénztárnok9 leánya volt. Édesapám is papi családból származott, mert apja, az én nagyatyám Alsószőllősi Szánthó István toki református lelkész10 volt.

Iskoláimat Balatonkenesén és Veszprémben végeztem. Férjhez mentem

1894. május 22-én Babay Kálmán sárkeresztesi református lelkészhez,11 kivel

1931-ig Sárkeresztesen éltem. Két gyermekem született: László és Margit. Férjem egyházmegyei tanácsbírói, tanügyi bizottsági elnök és kerületi képviselői tisztet viselt.

9 Sós Károly 1820-ban született Pápán (Veszprém vm.), apja Sós Pál, anyja Boné Zsófia, felesége Konkoly Thege Terézia volt. Tanulmányait Pápán végezte, osztálytanítóskodott is. Tanulmányai befejezése után kömlődi rektor, házinevelő, majd Komáromban segédlelkész lett. 1850-ben szentelték fel lelkésznek. 1852-1855 között Székesfehérváron, majd 1855-től 1886-ig Csajágon volt lelkész. 1886. áprilisban hunyt el. DREL 1.1. a. 6. 252-253. DREL II. 35. a. 3.128,129. DREL II. 70. a. 1843.1. 1846.1,14,15,16.1848. 24,25, 29. DREL II. 70. b. 1841.30. DREL II. 217. a. 6.3. DREL II. 217. a. 5.341. DREL II. 259. a. 1843.3. DREL II. 259. b. 1845/46.43.1847/48.14. DREKK 0.394t. 105 (Január 25-én született!). TtREL I. 8. d. 6. Balatonfőkajár. 12. d. 8. Kömlőd. 14 (felesége Konkoly Thege Johanna!), d. 6. Balatonkenese. 8 (felesége Konkoly Janka!), 9,14,15. Csajág. 3. (felesége Johanna!), 10-12,16,17,21, 22. d. 8. Lepsény. 21. d. 9. Ősi. 15. d. 10. Sárkeszi. 23. d. 11. Székesfehérvár. 1.1. II. 1 (felesége keresztneve Johanna!), 3. III. 27. Veszprém. 72. VÁRADY 2000.186.

10 Szántó István 1827-től Kápolnásnyéken, 1830-tól Kajászószentpéteren, majd 1837-1846 között Tökön szolgált. TtREL 1.8. d. 2. Kajászószentpéter. 17. d. 3. Kápolnásnyék. II. d. 5. Tök.

11 Babay Kálmán 1862. december 8-án született Gárdonyban (Fejér vm.). Középiskolai tanulmányait Székesfehérváron, Budapesten, majd Pápán végezte. Teológiát is Pápán tanult. Az 1888. évi egyházkerületi közgyűlésen szentelték lelkésszé, de önéletrajzát nem írta be az egyházkerület anyakönyvébe. Tanári képesítést is szerzett. Segédlelkészi beosztásban működött Csajágon, majd 1886-1892 között Mezőkomáromban Kutasi Ferenc lelkész mellett. 1892-1931 között szolgált Sárkeresztesen. 1931-ben nyugalomba vonult, a család Balatonkenesére költözött, ahol a lelkész az 1933. évben elhunyt. DREKK O. 394t. 248. TtREL I. 8. d. 8. Mezőkomárom. II. 1. d. 10. Sárkeresztes. 3,9. DPL 1933.96.-372-