Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)
Komáromi Egyházmegye
Komáromi egyházmegye vármegye) református szent gyülekezetbe, Czike János lelkipásztor úr277 mellé segédlelkészül. 1941. február 26-án tettem le az első lelkészképesítő vizsgát jó eredménnyel. Tanyról az esperes úr nagytiszteletű Galambos László rétéi (Pozsony vármegye) lelkipásztor úr mellé helyezett segédlelkészül. Itt 1941. március 18-tól május 31-ig mint segédlelkész, június 1-től szeptember 23-ig pedig mint helyettes lelkész szolgáltam. Ekkor a főtiszteletű püspök úr Kaposvárra rendelt hitoktató segédlelkészül, és itt szolgáltam 1942. január 31-ig. Kaposvárról a főtiszteletű püspök úr nagytiszteletű Bakó Lajos esperes úr mellé rendelt Balatonfőkajárra esperesi segédlelkészül. Itt 1942. február 1-től augusztus 31-ig szolgáltam. Innen az esperes úr rendelkezésére Székesfehérvárra mentem hitoktató segédlelkésznek. Itt mindössze másfél hónapot töltöttem, mert 1942. október 15-én a főtiszteletű püspök úr Galambos Zoltán lelkipásztor úr mellé helyezett át Komáromba segédlelkészül, és Isten kegyelméből egészen a mai napig itt szolgálok. A második lelkészképesítő vizsgát s a lelkészi oklevelemet 1943. február 24- én szereztem meg a pápai Református Teológián, jó eredménnyel. Komárom, 1943. november 29-én. Vörös Béla református segédlelkész Molnár Bálint segédlelkész Curriculum vitae Földműves családból származom. Édesapám Molnár István, édesanyám Pintér Erzsébet volt. Mindketten reformátusok. 1911. január 11-én születtem Pilismaróton (Esztergom megye). Elemi iskolai éveimet ott jártam. A negyedik osztály elvégzése után bátyám példájára, aki ekkor már polgárista volt, engem is beírattak a nagymarosi állami polgári iskola első osztályába. Mivel szerettem tanulni, s a negyedikről jeles bizonyítványt vittem haza, szüleim, nagy örömömre, beleegyeztek, hogy tovább tanuljak. Bátyám, aki két évvel volt idősebb, mint én, s erősebb fizikumú volt, úgyis otthon maradt a négy polgári elvégzése után a kis gazdaságban. A különbözeti letétele után, ami, sajnos, szüleim késői elhatározása miatt csak egy évi veszteséggel volt lehetséges, beiratkoztam a pápai főgim- * II. 277 Czike János 1859. november 17-én született Dunaradványon, apja Czike János, anyja Máthé Lídia volt. 1888-ban szentelték lelkésszé, de az egyházkerület anyakönyvébe nem írta be magát. 1892-1897 között Jókán működött, 1897-től 1941-ig pedig a tanyi gyülekezetét szolgálta. Felesége Andics Eszter, padányi születésű hajadon volt, akivel Padányban házasodott össze. Tanyi szolgálata idején, 1930-ban a nádfedeles, roskadozó lelkészlak helyett új, modern lelkészlak készült. 1941. április 29-én 81 éves korában hunyt el. DREL II. 259. a. 1941.13. DREKK 0. 394t. 248. TtREL I. 8. d. 7. Dunaradvány. 21. Jóka. 2, 6. d. 11. Tany. 1, 9. DPL 1941. 89. Apja, id. Czike János 1817-ben született Komáromban. Tanulmányait születése helyén kezdte, majd Debrecenben folytatta. Pátyon volt rektor, majd Komáromban segédlelkész. 1847-től haláláig, 1902-ig Dunaradványon szolgált. DREL II. 259. a. 1833. 26.1842.5. DREL II. 259. b. 1845/46.43.1847/48.23. DREKK 0.394t. 97. TtREL 1.8. d. 6. Bátorkeszi. 1.13,14. Deáki. 7. Dunaalmás. 42, 43, 44. d. 7. Dunamocs. 22. Dunaradvány. 1,18,19, 20-24. Hetény. 18. Kamocsa. II. 25. d. 8. Kamocsa. 25. Komáromszentpéter. 4, 23, 27, 28, 29. Marcelháza. 4, 9. Martos. 17. d. 9. Nagymad. 22. Ógyalla-Bagota. II. 10. d. 10. Révkomárom. 15, 20. DPL 1902.890.-350-
