Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Komáromi Egyházmegye

Komáromi egyházmegye

Hollandiában a szigorú református Egyházhoz csatlakoztam, és ott véltem meglátni - mutatis mutandis - azt a hitéletbeli valóságot, mely vagy 200 évvel ezelőtt még a magyar tájakon is élet volt és valóság! A magyar református múlt irodalmát erősen kutatva megláttam, hogy valóban valahogyan ilyenféle lehetett az apáink hitének valósága, amilyent Hollandiában láttam a félrébb eső és főként falusi gyülekezetek tagjainál.

De ugyancsak megismertem Hollandiában a lelkészi munka rendkívül<i> komolyságát. Ottan a pásztor a nyájával foglalkozik - mindenkoron. Voltam házi látogatásokon, betegekkel foglalkozó papokkal, voltam fegyelmező látogatásokon, voltam presbiteri üléseken, vallásos egyesületek irányítását láttam, stb. Különösen az is meglepett, hogy az élet mennyire komolyan veszi a szent Tízparancsolatot. Gyakorlati problémák felvetésénél voltam jelen a fentivel kapcsolatban. Láttam és megértettem annyit, hogy még ma is nem győzök eleget hálálkodni az Úrnak, hogy az O végtelen kegyelme ezt lehetővé tette a számomra.

Hollandiában megismertem a kampeni szellemi kört, az amszterdami szabad református egyetemet. De a nyári szemeszterekre Németországba mentem át, s egy-egy ilyen tanulmányi időt töltöttem a berlini, a bonni és a heidelbergi egyetemeken. Sok konferencián vettem részt. Beutaztam Európa nagy részét. Ismeretségeket, barátokat szerezhettem Finnországtól egészen az Egyesült Államokig, illetve ezen országokban s számos más országban lakó testvérek között.

1922 januárjában idősebb Szabó Aladár,2ob akkori budapesti, józsefvárosi lelkipásztor, magas támogatásával és Ravasz László püspök úr megértésével és kinevezésével kerültem Budapestre mint hitoktató. Két és fél évet töltöttem el a fővárosban. Sokat nyomorogva az inflációs időben megismertem a hitoktatás felettébb nehéz munkáját. Lányközépiskolákban tanítottam. Főként a polgári iskolai tanárnőképzőn, a Hermina úton s a vele kapcsolatos Erzsébet gimnáziumban. Közben sokat segítettem a belmisszió atyjának, idősebb dr. Szabó Aladárnak a józsefvárosi gyülekezetben. Bibliakör alakult, leányegyesület, megtérések történtek.

Budapesten is erősen dolgoztam irodalmi (egyházi) téren. A „Kálvinista Szemlédben256 257 hetente jelentek meg közleményeim. Magyar és más nyelven is írogattam pesti időmben. Első nagyobb lélegzetű munkácskám a „Hollandiai Reformátusok Egyházi Élete” volt. A Holland Magyar Bizottság adta ki. Ha nem tévedek: 1922-ben. Isten megáldotta ezt a kis írást. Nem sokára lefordították az akkori jugoszláviai magyar és német reformátusok német nyelvre, és kiadták

256 Szabó Aladár 1862-ben született Tácon (Fejér vm.). Középiskolai tanulmányait Székesfehérváron, Pozsonyban és Pápán, a teológiát Budapesten és Sárospatakon végezte. A budapesti teológia rendes tanára, egyben lelkészként a magyar belmisszió központi alakja volt. O alapította a Keresztyén Ifjúsági Egyesületet és a Lórántffy Zsuzsanna Nőegyletet is. Evangelizációkat, gyermekistentiszteleteket, vasárnapi iskolát tartott, szerkesztette a Hajnal című belmissziós közlönyt és az Új Óramutatót. Felesége Biberauer Irma, a vasárnapi iskola egyik kezdeményezője volt. 1944-ben hunyt el Gödöllőn. ZOVÁNYI1977.561-562. KOSA 2006a. 511-522.

~57 A Kálvinista Szemle 1920. április 4-1933. december 26. között jelent meg hetente. Szerkesztője dr. Sebestyén Jenő, a budapesti teológiai akadémia tanára, majd igazgatója volt, aki ezt a feladatot 1931-ig látta el. CSEH-MÉSZÁROS 2006.1259-1260.-335-