Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Komáromi Egyházmegye

Komáromi egyházmegye

1923-ban. Közben megjelent egy kis Holland-Magyar nyelvmesterem is hollandok számára a magyar nyelv elsajátítása céljából. Ez három kiadást is elért. A „Hongaarsche Heraut”-ban258 * is több cikkem jelent meg. Majd 1923 végén egyhónapos körúton voltam Hollandiában, és minden este előadásokat tartottam az északi részektől egészen a déli tartományig sok helyen. Budapestre visszaérkezve még inkább megismerkedtem a magyar evangéliumi mozgalmakkal. Az Evangéliumi Diákszövetségről már szóltam. Most a BethániáraZo9 került sor. Ezekkel sok harcom is volt, mert a felekezetköziségük ellen kellett állást foglalni. Meg a túlzottan egyoldalú új énekeik ellen. De a náluk levő hívőséget s az élő hitet mindenkoron tiszteltem, és sokat tanultam tőlük. Megismerkedtem szektárius irányokkal is, a baptistákkal, methodistákkal is. De igen nagy áldás volt a számomra az, hogy idősebb Biberauer Richárd260 barátságába fogadott. Feleségénél (a svájci Fischer-Sarotti Martha) okosabb és hívőbb asszonyt még nem ismertem. Egy évig kaptam lakást a Bethesdában. Ez idő alatt megismertem a magyar diakonisszamozgalom minden részét. E hívő családon át beleláttam a magyar evangéliumi mozgalmakba. Megismerkedtem személyesen is az élő hitű drága testvérek sokaságával. A Bethesdából jártam át a józsefvárosi egyházi központba minden héten több összejövetelt tartani, és vasárnap kétszer mentem át gyalog a Mária Terézia téri iskolában tartandó istentiszteletre. Az öreg Soóky bácsi sokszor megsajnált, és ebédre meghívott. Erős gyülekezeti élet fejlődött ki itten. Házi látogatást is végeztem a gyülekezetben. Sokat tanultam idősebb dr. Szabó Aladártól, aki sokszor fogadott be családi körébe és a magyar kegyességi élet sok kérdését világította meg előttem, sokszor csak a maga áldott példaadásával!

258 A De Hongaarsche Heraut 1922. októbertől holland nyelven megjelenő képes lap volt, 1924. január 1-ig Magyarországon, majd Hollandiában jelent meg. Célul a holland reformátusság tájékoztatatását tűzte ki a magyar egyházi élet eseményeiről, illetve az elcsatolt területeken élők mindennapjairól. Szerkesztője Sebestyén Jenő volt. FORGÁCS 1925.387.

250 A Bethánia Egyletet a Lorántffy Zsuzsanna Egyesületből kiváló Szabó Aladár alapította 1903- ban. Célja az „elkötelezett” keresztyének, a belmisszió munkásainak összefogása volt. Nemzetközi téren az amerikai Christian Endeavour Society-t (Keresztyén Törekvés Mozgalom) tartották követendő példának. A magyar CE konferenciákat szervezett. A tagokat mély vallásos szellem, evangelizációs indíttatás vezérelte. Felekezetközi szervezetként működött, bár 1926-ban külön református és evangélikus szövetségeket hozott létre. Saját nyomdája és könyvkiadója révén az Egylet jelentékeny iratterjesztést folytatott. Lapja, a Célegyenest Előre 1928-1939 között jelent meg Makón. Kiadták a Mustármag című folyóiratot és a Magyar Keresztyének Naptárát. 1950-ben feloszlatták. FORGÁCS 1925. 286-292. BUCSAY1983. 233. DOBOS 1987.274-275. KOSA 2006a. 1085.

260 Biberauer Richárd 1879-ben született Pesten, apja Biberauer Theodor, anyja Pospesch Mária volt. Tanulmányait a Budapesti Református Teológiai Akadémián végezte. Nagy hatással voltak rá belmissziós szellemiségű tanárai. Diáktársai közül Nyáry Pál, Csűrös István, Forgács Gyula vele együtt szintén a belmissziói mozgalom vezetői lettek. Lelkészi pályáját Bálványoson (Somogy vm.) kezdte. 1897-től Kolozsvárott volt vallástanár. 1898-ban visszakerült Budapestre. Házasságot kötött Vischer Mártával. 1898-ban a Bethesda kórház lelkésze lett, 3 évvel később a kórház felügyelő szervezetének elnökévé választották. 1903-ban eltávolodott a Bethesdától, lemondott hivataláról, gyülekezeti lelkész kívánt lenni, de családi indíttatás miatt maradt a diakóniai munkánál. 1903-ban a magyar diakonissza munka jogi és pénzügyi kereteinek biztosítása végett megalapította a Filadelfia Diakonissza Egyesületet. 1919-ben lapot indított Református Keresztyén Elet címmel. Feleségét és őt méltán nevezték a „a szeretetszolgálat úttörőinek”. 1939. január 12-én hunyt el 67 éves korában. KOVÁCS 2006a. 695-702.-336-