Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)
Komáromi Egyházmegye
Komáromi egyházmegye beleélni magamat a magyar kálvinista múltba. Hollandiának köszönhetem azt a felfedezést, hogy Magyarországon volt már valóban élő hitű, megtért népréteg, voltak hívő papok sokan, és hívő teológiai tanárok doceálták az Isten szerinti tudományt. így értettem meg a históriánkat, a gályarabokat, a megtisztított magyar keresztyénség mindmegannyi mártírját! Egyszerre nyitott könyvvé vált előttem Isten kegyelmes szándéka a magyar reformátussággal, és nem tanácskoztam többé hússal és vérrel, hanem az én Uram és Gazdám mellé álltam egész életemre. Hollandiában annyit tanultam, hogy ma, jó húsz év múlva, szinte elképzelhetetlennek tartom. Először is nyelveket. Sokat. Jó 10 nyelv többé-kevésbé jó ismeretével érkeztem haza négy és fél múlva! Átvettem hívő tudományos alapon az egész református teológiai tudományt, főként a dogmatikai csoportot, mely utóbbiba egészen beledolgoztam magam. Sok tudományos előadást tartottam a legkülönbözőbb teológiai tudományágakból. Végigprédikáltam körülbelül 80 szigorú református gyülekezetben az Isten igéjét! Cikkeim jelentek meg vallásos-szórakoztató heti lapoktól kezdve egészen egyetemi hallgatók szaklapjaiig. Sorozatos ismertetéseket adtam közre a magyarországi református Egyház múltjáról, jelenéről, a hollandokkal való kapcsolatokról. Több társaság, egyesület tagjává lettem, sőt a Magyar Német Diákegyesületnek254 elnöke is voltam hosz- szabb ideig. Belekerültem a holland családok belső világába. Igen meghitt barátság fejlődött ki több holland lelkész és más egyén s köztem. Megismertem a falusi református családok életét, keresztyénségének a valóságát éppen úgy, mint a kis- és nagy városokban lakókét. Igen sok könyvet vettem és kaptam. Mikor hazajöttem, már közel 3000 kötet könyvem volt, igen elenyésző részt leszámítva mind teológiai mű, valamennyi filozófiai könyvvel tarkítva. Megtanultam a kimondottan tudományos munkálkodás módszerét. Cédularendszert vezettem be. Komolyan igyekeztem tudományos kérdésekkel foglalkozni, s így körülbelül 30000 darab fenti cédulát tarthattam már számon. Külön beledolgoztam magam a predesztináció kérdésébe (Kálvin, Pál, Augustinus), majd a szövetségtannal foglalkoztam, s ez utóbbiból szerettem is volna letenni a doktori vizsgát Debrecenben, de az akkori dogmatikus professzor nem igen siettette a dolgot, s nekem az utódállamok optálási idejében255 át kellett jönnöm a Duna baloldalára 1924-ben, s elmaradt az egész terv. 254 Az utrechti egyetem teológiai fakultásán a tanulás egyik legfontosabb színtere hagyományosan az egyesület volt (a mai szakkollégium előde). A különböző teológiai irányzatokat követő hallgatók külön egyesületekbe tömörültek, ahol a tanév elején összeállított terv alapján dolgoztak: profesz- szorokat, lelkészeket kértek fel előadások tartására, az aktuális teológiai témákat vitatták meg. Az utrechti egyetemen tíznél is több egyesület működött. A magyar és német hallgatók a Voetius Theológiai Diákegyesületnek voltak a tagjai. FÁBER KOVÁCS 1935.117. 255 A nemzetközi jogban az optáláshoz való jog azt jelenti, hogy az érintett személyeknek joga van meghatározott időn belül megválasztani, melyik államutódlással érintett állam állampolgárai kívánnak lenni. A trianoni békeszerződés 63. cikke a magyar állampolgárságukat elveszített és az utódállam állampolgárságát megszerzett 18 évesnél idősebb személyeknek a békeszerződés hatályba lépését követő egy éven belül optáláshoz való jogot biztosított korábbi állampolgárságuk visszaszerzésére. Ez az idő, melyet többször meghosszabbítottak, az optálási idő. GANCZER 2011.66-67.-334-