Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Komáromi Egyházmegye

Komáromi egyházmegye

soha sem volt moziban!, talán színházban sem). Apámat senki sem látta soha másként, mint papi mellényben, még a kertben, kedves szőlőjének maga végezte megmunkálásában is rajta volt mindenkoron a papi mellény. Ennek az igénytelenségnek volt főként apámnál édestestvére a szerénysége, amely őnála nem ismert határt. Meg a becsületes módon való takarékosságuk, melyre csak azt hozom fel például, hogy a rétéi parókia igen kis fizetéssel járt, úgy nevezett harmados osztályos állás volt, az egyházmegye egyik legeslegkisebb fizetését adó. S apám ebből élt becsületesen, ő járván elöl a nagyon adakozásra szoktatott hívei között mindenkoron az adakozás terén is, mégis a nagyszüleim legkisebb támogatása nélkül felneveltettek bennünket egyetlen testvéremmel, anyámnak sok és drága betegségét is fizetve. Pedig úgy a húgom, Szeréna, mint én is megkaptuk az apám felfogása szerinti, s ez nagyon bölcs volt!, lehető legjobb neveltetést. Sőt, amikor már én külföldön magam tartottam el magamat, apám az ő okos beosztásával és bölcs spórolásával nemcsak húgomékat támogatta haláláig, hanem az időközben örökölt apai földeket meg is szaporította. Igaz, hogy hetente bejárt gyalog a 4 km-re levő Szencre, ahol napidíjat kapott a bankban, vállalta az Adriai Biztosító245 helyi ügynökségét is, s ezen pénzeket is mind összerakosgatta, hogy a gyermekeinek s anyánknak legyen anyagi lehetősége az ő elköltözése után is. Azt gondolom, hogy azok az első században annyi földi nyomorúságon átment főként kis gyülekezetekben levő kálvinista paróchiák és rektóriák ilyenféle módon nevelve s lakóik ilyenféle lemondásban élve nevelték fel a híres kollégiumok nagy segítségével a Haza legjobb fiait!

így bemutatva szüléimét megírom most már földi életem kezdetét.

Rétén születtem, a csillagos torony mellett 1894. június 22-én, mint szüleim első gyermeke. A falusi református iskolában végeztem az elemit, az öreg jó Sár- közy József rektor246 uram előtt, aki bizony még csak silabizálva tanította az ABC-t, s kémiai vagy fizikai ismereteket nem oktatott, de a zsoltárokat és a dicséreteket úgy megtanultuk mindnyájan, hogy az ő tanítványai közül nem hallottam

245 Az Adriai Biztosító Társaságot (Riunione Adriatica di Sicurtá) 1838-ban alapították Triesztben, 4 millió forintnyi alaptőkével. Kezdetben csupán tűzbiztosítási kockázatok viselését vállalta, később szállítmányi kockázatokét is, 1854-től kezdődőleg pedig már az életbiztosítási ágat is felvette üzletkörébe. A társaság székhelye Trieszt, vezérképviseletet tartott fenn megalakulása óta Budapesten is aNagyhídutca 12. szám alatt. 1860-ig Weisz Bernát volt a pesti főügynökség vezetője, 1860-tól Galgóczy Károly és Kohn Ignác. 1886-ban a biztosító kiterjesztette működését az egész országra és a társországokra is. Elére intézőként báró Podmaniczky Frigyes került. 1888-ban Lichtenberger Ignác lett az Adria vezértitkára. 1900-ban bevezették a betöréságazatot. 1909-ban a „magyarországi osztályt” magyarországi igazgatósággá alakították, az Erzsébet téren üzletházat vásároltak, hogy ott székházat építsenek. 1921-ben az Adria bevezette az orvosi vizsgálat nélküli életbiztosítást. 1928-ban megvásárolták az Erzsébet körúti New-York palotát. VAKTOR 1931.43,101,119,164-165,177,197,266.

246 Sárközy József az 1867/68. és az 1868/69. tanévben a pápai gimnázium tanulója volt, a IV. és az V. osztályt végezte. 1873-tól 1911-ig tanított Rétén. Az 1910/11. tanév közben nyugdíjazták. DREL II. 259. a. 1911. Esperesi jelentés. 15. Egyházkerületi Névtár. 1874. 14. 1875. 16. 1878. 16. 1879. 30. 1880.41.1882.44.1884.43.1885.49.1886.49.1887.49.1888.50.1889.50.1890.61.1891.56.1892.51. 1893.54.1894.57.1895.57.1896. 55.1897.49.1898.51.1899.57.1900.54.1901.67.1902.67.1903.47. 1904. 47. 1905. 47. 1906. 48. 1907. 61. 1908.122-123. 1909. 92-93. 1910. 96-97. Egyetemes Névtár. 1911. II. 142. Pápai Református Kollégium értesítői. 1867/68.32.1868/69.23.-330-