Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)
Komáromi Egyházmegye
Komáromi egyházmegye Ez a készülődése abban jutott nyíltan kifejezésre, hogy Pongrácz Józsefnél hetenként többször is bibliaórákat tartanak néhány diáktársával, majd - mint a községi iskolai tanító fia - látva, hogy a templomba felvezetendő elemi iskolás gyermekek csaknem egy óra hosszat az iskolában rendetlenkednek a templomba történő felvezettetésük előtt, előbb egyedül, majd több társával megkezdi a vasárnapi iskolai munkát az elemi iskolás gyermekek között. Az elemi iskola akkori igazgatójának, Lakatos Károlynak149 150 (aki egyébként Tárnok keresztatyja volt), és vallástanárának, Vargha Sándornak az engedélyével 90-100 gyermeknek szólt itt Jézus Krisztusról, és tanította őket „Hozsánna” énekekre. Ez a munka annyira kedvelt volt a gyermekek előtt is, hogy még nyáron is volt 20-30 vasárnapi iskolás tanítványa, akikkel gyakran kirándultak a Vág-Duna fás partvidékére és az Erzsébet-szigetre,160 és órákat töltöttek együtt lelki dolgokról való beszélgetésekkel és énekléssel. Pongrácz József készült a magántanári vizsgájára, és gyakorta elutazott könyvtárakba. Ilyenkor Tárnok vette át a diák bibliakör vezetését is. Majd amikor Pongrácz József Pápára ment teológiai professzornak, teljesen Tárnokra maradt a diák bibliakör is, és ezt eredményesen vezette egészen 1912-ig. Közben kiépültek a kapcsolatok közte és a budapesti akkori vezető személyek között. Victor János idősebb a diák Tárnok Gyula hívására leutazott több ízben is Komáromba, és minden munkában eligazítást adott személyes útmutatással és négyszemközti megbeszélésekkel. A komáromi ifjúsági munkában is részt vett, de itt nem volt fáradozásának eredménye, mert a komáromi ifjúsági egylet akkori vezetői nem akartak a határozott keresztyéni alapra helyezkedni. Hiába volt az országos titkárok, mint Kónya151 és Megyercsi152 személyes megjelenése, minden maradt a régiben. Levele149 Lakatos Károly Révkomáromból származott. Tanítói oklevelet a pápai református tanítóképzőben szerzett az 1878/79. tanévben. Tanítani Hetényben kezdett segédtanítóként az 1879/80. tanévben. 1880-1885 között Tatán működött. 1885-ben választották meg a komáromi községi elemi iskola tanítójává. 1901-től az elemi iskolák igazgatója volt. 1928-ban vonult nyugalomba. 1890-től 1910-ig a református leányok hittanára is volt, illetve hosszú ideig a presbitériumban is aktívan tevékenykedett. 10 évig szerkesztette a Méhészeti Értesítő című szaklapot is. 1938. augusztus 31-én hunyt el 77 esztendős korában. DREL II. 259. a 1938. 10. Pápai Református Kollégium értesítői. 1876/77. 51.1878/79. 48, 56. Egyházkerületi Névtár. 1880. 37. 1882. 71.1884. 71.1885. 84. 1890. 61. 1891.56.1892.52.1893.54.1894.57.1895.57.1896.56.1897.49.1898.51.1899.57.1900.54.1901.66- 67.1902. 67.1903. 46-47.1904. 47.1905. 47.1906.48.1907. 55.1908.108-109.1909. 82-83.1910. 86- 87. DPL1938.181 (1938. szeptember 2-án hunyt el!). 150 Erzsébet-sziget (Alzbetínsky ostrov): a Duna egyik orsó alakú szigete, mely a folyó északi partjának közelében húzódik Révkomárom (Komarno) város csaknem teljes hosszában. Hossza mintegy 2,5 km, szélessége 350 m. 151 Kónya Gábor 1880-ban született Debrecenben. Szülővárosában végezte tanulmányait, 1904- ben a teológiát is. A teológusok lapjának, a Közlönynek volt a szerkesztője. Genfben folytatta tanulmányait (SZÖGI 2000. nem ismeri!). A Keresztyén Ifjúsági Egyesület első utazó titkára lett 1907- ben. KISS 1941.206-207. 152 A névalak helyesen: Megyercsy. Megyercsy Béla 1879-ben született Faddon (Tolna vm.), apja Megyercsi Béla faddi lelkész, anyja Csók Mária, Csók István festőművész nővére volt. Középiskolai tanulmányait Bonyhádon, Debrecenben és Kiskunhalason végezte. Negyedéves teológus korában Pécsen segédlelkészkedett, majd Seregélyesen, Dunapatajon végzett segédlelkészi szolgálatot. 1910-291-
