Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)
Komáromi Egyházmegye
Komáromi egyházmegye KISÚJFALU Nehézy Károly lelkész Születtem Miskolcon 1892. július 19-én. Szüleim Nehézy Károly és Raksányi Irén. Úgy az elemi iskolát, mint a gimnáziumot Miskolcon végeztem, ez utóbbit a református főgimnáziumban. Ott tettem érettségit is <az> 1910. évben jó eredménnyel. Ez év őszén mentem a sárospataki református teológiára. Itt a kizárólag diákokból álló, komoly hívő bibliakörben megtértem, 1911. év elején véglegesen elhatároztam magam Jézus komoly követésére. 1913. év második felére a pápai teológiára iratkoztam be, s itt tettem az első lelkészképesítő vizsgát is 1914. szeptemberben jeles eredménnyel. Mint helyettes lelkész működtem Dudaron 1914. szeptember 10-től 1914. december 12-ig, azután Mihályházán 1914. december 12-1915. szeptember 10., majd segédlelkész voltam Felsőszecsén, ahol az iskolában is tanítottam 1915. szeptember 10-1916. április 22., ezután Kamocsán voltam segédlelkész 1916. április 22-1916. szeptember 10. Ez év szeptemberben tettem le Pápán a második lelkészképesítő vizsgát jeles eredménnyel. Újból segédlelkész és tanító voltam Felsőszecsén 1916. szeptember 10-1918. március 5- ig. Közben egyhangúlag megválasztattam Marcelházára rendes lelkipásztorrá 1917. januárban. Házasságot kötöttem Miskolcon 1917. május 24-én Nagy Jolánnal, aki Sajókazán született 1895. január 28-án. Marcelházán a rendes lelkészi állást 1918. március 5-én foglaltam el. Lelkészi felszentelésben Pápán részesültem 1918. szeptemberben. A marcelházi barátságos gyülekezetben népes és eleven bibliaköri munkát, vasárnapi iskolát vezettem, s ezek a munkák éppen a nagy összeomlás napjaiban, 1918. november elején indultak meg. A cseh megszállás ideje alatt, mivel állampolgárságom nem volt, a hatóságok kiutasítottak, de azt végre nem hajtották, s sok küszködés után 1927-ben megkaptam az állampolgárságot. Majd Kisújfalura megválasztatván, ott a lelkészi állást 1930. március 3-án foglaltam el, s azóta itt működöm. Nehézy Károly KOMÁROMSZENTPÉTER Galambos János lelkész 1886. december 22-én születtem Révkomáromban, egyszerű polgári családból. Apám kádármester volt, ki a legnagyobb erőfeszítéssel taníttatta három gyermekét: nővéremet, aki később néhai Csiba Imre dunamocsi református lelkész121 neje lett, engem és korán elhalt, kis öcsémet. Édesanyánk előtt sem volt 121 Csiba Imre 1873-ban született Diósfbrgepatonyban. 1896-tól 1899-ig Búcson segéd-, 1899-től Zsigárdon helyettes, majd 1900-tól Révkomáromban segédlelkész és hitoktató volt. 1903-1937 között szolgált Dunamocson. Egyházmegyei és egyházkerületi tanácsbíró, az egyházmegyei lelkészértekezlet elnöke, egyházmegyei számvevőségi elnök is volt. 1937. április 2-án hunyt el 64 éves korában. DRELII. 259. a. 1937. szept. közgy. 16. TtREL I. 8. d. 7. Dunamocs. 1,12. A Szlovenszkói és Kárpátaljai Egyetemes Református Egyház Névtára 1937. 8, 33. Egyetemes Névtár. 1897. 42. 1898. 43. 1899.48.1900.55.1901.66.1902.67.1903.40. DPL1937.69.-281-
