Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)
Komáromi Egyházmegye
Komáromi egyházmegye semmi nehéz vagy lehetetlen, csakhogy mi, gyermekek valamiben hiányt vagy nélkülözést ne szenvedjünk. Isten kegyelme sok fáradozásuk és verejtékezésük gyümölcsét megérniük engedte: felnevelt gyermekeiket szárnyaikra bocsáthatták. Szülői gondosságukat mutatja az is, hogy polgárit végző nővérem mellé a német nyelv alaposabb elsajátítása végett német nyelvoktatót állítottak, s mivel az eredmény így sem volt olyan, mint amit ők elérni szerettek volna gyermekükkel, engem a német nyelv alaposabb elsajátítása végett 1895-ben először Dévénybe cserébe, majd a csere - rajtunk kívüli okok miatt való - meghiúsulása után egy gépész családhoz adtak ellátásra, akinek Bécs mellé való áthelyezésével a családdal mentem én is Pressbaumba és Tullnerbachba. Hazajövet az itthoni IV. elemi elvégzése után a komáromi négy osztályú bencés rendi kisgimnáziumba kerültem, hol osztályfőnököm, néhai Molnár Ervin bencés-rendi tanár122 úgy megkedvelt, hogy minden áron azt akarta, hogy a győri hasonrendű gimnáziumba menjek a négy osztály elvégzése után, és református fiú létemre még segélyt is eszközölt ki részemre a győri intézetnél. Szüleim azonban régen dédelgetett tervük szerint a református főgimnáziumba adtak Pápára. A négy felső osztály elvégzése után a pápai teológia hallgatója lettem, s kápláni vizsga letétele után, 1909. június hó végén Komárom akkori püspök lelkésze123 maga mellé vett egyik káplánjának. Mellette voltam egy esztendeig, s akkor <az> 1910. július havában tartott egyházmegyei közgyűlés az akkori zavaros negyedi állapotok miatt az ottani helyettes124 fegyelmi úton való eltávolítása után kihelyezett Negyedre, míg az egyházmegyei közgyűlés által a pályázók közül berendelt lelkész elfoglalhatja állását. 1910. március 23-án125 Negyedről visszakerültem Komáromba. 3 hónap múlva a papi vizsgát letéve, egy hónap múlva a Komárom megyei Apácaszakállasra választottak meg, s ottani rendes lelkészi működésemet 1911. szeptember 3-i beiktatásommal megkezdtem. A szeretetteljes jó viszony megvolt a gyülekezet és lelkésze között. Renovál - tattuk a templomot, tornyot, lelkészlakot, és előkészítettük az útját az új iskola és 122 Molnár Ervin Gyula bencés szerzetes 1874-ben született Győrben. 1892-ben öltözött be, 1894- ben tett egyszerű, 1897-ben ünnepélyes fogadalmat. Görög-latin szakos tanár lett. 1897-től Komáromban, 1902-től Esztergomban, 1904-től Győrben, Sopronban, 1918-1919 között Pápán, 1920-tól pedig Esztergomban tanított. Ekkor nyugalomba vonult, Zalaapátiban élt. 1933-ban hunyt el Győrben. SCHERMANN1940.95. TUNGLI1997.164. BERKÓ-LEGÁNYI1986.138. 123 1896-1914 között Antal Gábor volt a dunántúli református egyházkerület püspöke, szintén 1896-tól volt komáromi lelkész. ZOVÁNYI1977.28. 124 B. (Bai) Szabó János 1885-ben Vereben (Fejér vm.) született. Teológiai tanulmányait 1904- 1908 között Pápán végezte. 1910. áprilistól júliusig volt a helyettes lelkész Negyeden. Ezután kérte átvételét a dunamelléki egyházkerületbe. 1910-1911 között Baracskán segéd-, majd 1911-től 1914-ig Peterden rendes lelkész volt. 1914-ben Tabajdra választották meg, ahol 1952-ig szolgált. 1938-tól 1948-ig a vértesaljai egyházmegye esperesi tisztét is betöltötte. DREL 1.1. a. 1908. szept. közgy. 88, 89. 1910. ápr. közgy. 38, 39, 40, 187. A Dunamelléki Egyházkerület közgyűlési jegyzőkönyvei. 1910. okt. közgy. 11,16,185.1911. okt. közgy. 11.1914. okt. közgy. 14. TtREL I. 8. d. 9. Negyed. 129. Egyetemes Névtár. 1911. II. 14. 1912. 31. 1913-15. 26. 1941. 69. Pápai Református Kollégium értesítői. 1904/05. 88, 95,176.1905/06. 38,176.1906/07. 26, 30, 33,134,176. 1907/08.108,111,112,113,114. SEBESTYÉN 1928.187. ZOVÁNYI 1977.687. VÁRADY1994.379. 125 Téves a dátum, mert valójában 1911. márciusig volt Negyeden segédlelkész. TtREL I. 8. d. 9. Negyed. 129.-282-
