Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)
Komáromi Egyházmegye
Komáromi egyházmegye gyülekezet, alig ötven éve van anyásítva, én a második lelkésze vagyok.73 Úgy tapasztalom, sok magatartásuknak ez lehet a magyarázata. Szokatlan az egyházi rend, szokások, jóakaratú engedelmesség, megértés, bizalom a lelkipásztorral és törekvéseivel szemben. Lehet ugyan, hogy ez eme vidék és fajta sajátossága. Mindenesetre nehezebb az egyházi munkám, mint annak előtte: meg nem értés, rosszakarat, gőggel találkoztam, kivált az első években. Sőt, mert kezdettől fogva szigorúan fogtam mindent és mindenkit, néhány gazdag ember, éppen tisztségviselő, akit figyelmeztettem a köteles tisztességre és egyházi törvényeink megtartására, már évek óta gyűlölettel és ádáz haraggal viseltetik irántam, pedig csak a gyülekezet békességét óva, kötelességemet teljesítettem. Igen fájdalmas ez az itt megismert magatartás, mert haragudni sem szoktam senkire, de most még a békülési szándékomat is visszautasítják. Úgy vélem azonban, most már - Istennek érte a hálaadás - a gyülekezeti belső élet növekedőben van. Az ifjúsági munkán kívül az ősztől tavaszig tartatni szokott bibliai áhítatokat is megkedvelték, az iskolában vasárnapi iskola van, a gyülekezeti istentiszteletek látogatása kielégítő, az úrvacsorázók száma a lélekszám másfélszerese. A cseh megszállás alatt betiltott egyházi iskolánkat azonnal megnyitottuk, és 1940-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium az államsegélyt adja a tanítónknak. Ez azt a fejlődést jelenti, hogy a csúzi egyház, aki anyásítása- kor csak lelkésztanítói állást tudott fenntartani, most már külön szervezett, díjlevéllel bíró lelkészi és tanítói állást tarthat fenn. Az egyházi ingatlan vagyona megfelelő gazdálkodás mellett ezt kötelességévé teszi is a gyülekezetnek. Különösebb gondoskodást érdemelnek a Csúzhoz tartozó filiák is. Komáromcsehiben szaporítottam a látogatásokat és az úrvacsoravétel alkalmait, Koltán pedig ez évben kezdtem meg az istentiszteletek tartását, hogy így a kis fiókegyházban (most 21 lélek) egy kis új élet induljon. A nagy világégésben is nagy bizakodással várom az új feladatokat, amely, bármi jöjjön is, nem lehet más kálvinista magyar gyülekezeteinkben, mint híveinket Isten alázatos gyermekének s magyarnak nevelni. Néhai Kerekes József lelkész Kerekes József lelkész született Nagypeszeken, 1862/63-ban, szülei Kerekes József és Varga Júlia volt<ak>. Valószínűleg Nagysallóból jött Csúzra, itt egyfolytában negyven évig volt lelkésztanító. Az előző anyakönyvi adatok szerint kétszer kötött házasságot, második feleségétől született öt gyermeke ma is szépen felne- vekedve él özvegyével Komáromban. Első házasságából megmaradt, élő férjezett leányáról nem tudtam meg semmit. Utolsó itteni évében betegeskedvén, 1937 73 A csuzi református egyházközség 1896-ban alakulhatott anyaegyházközséggé, addig Perbete leányegyházközsége volt református iskolával és praeorans tanítóval. 1897-ben választotta első lelkészét, aki mint lelkésztanító működött. Kerekes József lelkipásztor-tanító 1897-1937 között működött a gyülekezetben, akkor nyugalomba vonult, és családjával együtt Komáromba költözött. TtREL 1.8. d. 6. Csúz. 1.-258-
