Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Komáromi Egyházmegye

Komáromi egyházmegye

tavaszán és nyarán abucsi esperesi káplánok helyettesítették, nevezetesen: Hajdú Dezső exmissus segédlelkész (1939-ben Munkácson káplán, azután elhagyta pályáját),74 és Horváth Zsigmond exmissus segédlelkész, most hontfüzesgyar- mati lelkész. A helyettesítés csak alkalomszerű volt.

Az öreg, gyengélkedő, beteges Kerekes József 75 éves lelkipásztorával, néhá- nyak rossz befolyásolása nyomán, hűtlenül bánt a gyülekezet, szinte nem hagyta szolgálati helyén meghalni. Halála előtt alig egy hónappal költöztette el népes családjával Komáromba.

Csúzról 1937. szeptember havában távozott el, és Komáromban azon év október 27-én már meg is halt, ott is van eltemetve.

Második felesége s most özvegye, Kerekes Józsefné, született Kelecsényi Klára ma is Komáromban él mind az öt gyermekével, vélük a komáromi jelentés bizonyára bőven foglalkozik.

DEÁKI

Czibor József lelkész

Dunamocson (Párkányi járás, Esztergom vármegye) születtem 1901. június 11-én. Szüleim: néhai Czibor István és néhai Kocsis Julianna. A negyedik, egyben az utolsó gyermek voltam. Két bátyám és nővérem után születtem 12 évre. Atyám kovácsmester volt, s nagyon sokat dolgozott. Szorgalma nagy hatással volt rám. Elemi iskoláimat otthon végeztem. Az V. elemi elvégzése után, 1912-ben a pápai kollégiumba kerültem. A négy alsót itt végeztem el. Nem a legjobb társaságba kerültem, s csak az első negyedben kaptam dicséretet. Turpisságaim miatt dr. Sarudy György tanárom75 tanácsára Pápát elhagytam, s Pozsonyba mentem. A négy felsőt a pozsonyi ágostai hitvallású evangélikus líceumban végeztem. 1920- ban érettségiztem. Már csehszlovák történelemből is kellett érettségiznünk, csehszlovák elnök előtt, s bizony csak elégséges eredménnyel sikerült.

Erdőmérnök szerettem volna lenni, útlevelet azonban nem kaptam. Amikor végre sikerült útlevélhez jutnom, már nem iratkozhattam be. Idehaza sem tudtam sehol sem elhelyezkedni. Csehül vagy szlovákul nem beszéltem. Fizetés nélküli jegyzőgyakornok lettem szülőfalumban, 1920 késő őszétől. Szlovák vidékre való áthelyezésem is csak a saját költségemre ment volna. Az államnyelv tudása nélkül a jegyzői tanfolyamra nem mehettem. Közben 1921 tavaszán beso74 Hajdú Dezső Beregszászról származott. 1934-ben jelentkezett teológiára, mivel nem rendelkezett gimnáziumi érettségivel, kiegészítő vizsgákat kellett tennie. 1934-1938 között a losonci teológia hallgatója volt. 1938-ban lelkészképesítő vizsgát tett, Munkácson lett segédlelkész. PAP 1973. 112- 115. PUNTIGÁN 2005.62-65,70,72,137.

75 Sarudy György 1866-ban született Cselej községben (Zemplén vm.). Középiskolai tanulmányait a székesfehérvári ciszterci gimnáziumban végezte, majd a budapesti egyetem bölcsészkarának hallgatója volt, magyar-görög-latin szakos középiskolai tanárként végzett. Sopronban, majd Debrecenben helyettes tanár, ezután a rimaszombati egyesült protestáns gimnáziumban, végül a nagyszalontai községi algimnáziumban rendes tanár lett. 1896-tól 1922-ig a pápai református gimnázium tanára volt. 1934-ben hunyt el. Pápai Református Kollégium értesítői 1934/35.14-18. TUNGLI1997. 100-101.-259-