Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Komáromi Egyházmegye

Komáromi egyházmegye

példát szüleiktől. Sok kudarc és csalódás ért már, sokszor kellett már újra meg újra kezdenem a munkát mindkét nembeli ifjúságnál, de soha nem vesztettem el munkakedvemet és hitemet abban, hogy Isten kegyelme nem teszi hiábavalóvá egy élet odaadó igyekezetét!

CSICSÓ Kúr Géza lelkész

1893 42 július 30-án születtem Kulcsod Győr megyei községben. Szüleim: néhai Kúr Géza kulcsodi református lelkipásztor és Nagy Vilma.

A kulcsodi elemi iskolából 4 elemi osztály után az 1903/4. iskolai évre a pozsonyi evangélikus líceumba mentem, majd egy év múlva a pápai kollégiumba, ahol aztán középiskolai tanulmányaimat az 1910/11. iskolai évig be is fejeztem. Teológiai tanulmányaimat is Pápán végeztem az 1911/12-1914/15. évek alatt.

1915. év március 12-én kezdettem el segédlelkészi szolgálatomat, mint ex- mittált IV. éves papnövendék Deákiban Tóth Kálmán esperes43 mellett. Itt szolgáltam 1918. júniusig, amikor tábori lelkészi behívást kaptam. Mint tábori lelkész a XIX. hadtestnél, Albániában teljesítettem szolgálatot. 1918. december 13- án szereltem le.

1918. év végétől 1920. március 12-ig Komáromszentpéteren voltam helyettes lelkész, 1920. március 12-én pedig elfoglaltam jelenlegi lelkészi állomásomat, melyre 1919. március 25-én egyhangú meghívással választottak meg.

Gyülekezetemben sok munka és küzdelem várt reám.

A gyülekezetnek hitélete kétségbeejtő volt. A Krisztusba vetett hit a szó legteljesebb értelmében hiányzott. Krisztust némelyek mesealaknak, mások népbo- londítónak nevezték. Csodáit elképesztő módon magyarázták. Például: a vak, kinek Krisztus visszaadta szeme világát, szerintük csak csipás volt, amit aztán Krisztus a sárral, melyet nyálával csinált, kidörzsölt szeméből, és így az összeragadt szemhéjakat széjjelhúzva visszaadta az embernek a látását. Büszkén hangoztatták, hogy őket lelkész elődöm44 ezekre kioktatta, és nekik nem lehet maszlagot beadni.

42 A szövegben hibásan: 1903.

44 Tóth Kálmán 1855. március 30-án született Izsapon (Komárom vm.), apja Tóth János tanító és jegyző, anyja Nyikos Johanna volt. Elemi iskoláit szülőföldjén apja irányítása mellett, középiskoláit Pozsonyban, a teológiát Budapesten végezte. 1878-1879 között Nagymegyeren, 1879-től 1883-ig Perbetén, majd Révkomáromban folytatott kápláni szolgálatot. Az 1884-ben Kaposváron tartott egyházkerületi közgyűlésen szentelték lelkésszé. 1885-től Felsőgelléren, 1894-től 1930-ig Deákiban szolgált. 1907-1923 között a komáromi egyházmegye esperesi tisztségét is betöltötte. Felesége Szentmártoni Ilona volt. 1930. december 14-én hunyt el. DREKK 0.394t. 212. TtREL I. 8. d. 6. Deáki. 1,24. d. 7. Felsőgellér. I. II. 7. d. 9. Nagymegyer. 2. d. 10. Perbete. 1.2. ZOVÁNYI1977.333.

44 Kiss Pál Komáromban született. A teológiát Pesten végezte. 1867-től a dunamelléki egyházkerületben végzett segéd- és helyettes lelkészi szolgálatot. Komáromban segédlelkész, majd 1873-1918 között Csicsón rendes lelkész volt. 1918. december 7-én hunyt el 76 éves korában. Felesége Domonkos Júlia volt. Kúr Géza szolgálatba lépéséig Márton Ferenc és Galgóczy János helyettes lelkészek szolgáltak Csicsón. DRELII. 259. a. 1920-21.12. TtREL 1.8. d. 6. Csicsó. 2,11-12.-241 -