Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Bevezető

Bevezető

gye esetében vannak hiányok: Szabás (Belső-Somogy), Pálfa (Mezőföld), Szécsi- szentlászló (Őrség), Balatonudvari, Csór és Fehérvárcsurgó (Veszprém) esetében sem Pápán, sem Debrecenben nem találtuk sem az adatgyűjtés eredményét, sem az önéletrajzot.* 84

Eddig még csak az adatgyűjtés folyamatát, az önéletrajzok keletkezését ismertettük, de már ebből is kiviláglik, milyen óriási munkát végzett Soós Béla: szinte hiánytalanul sikerült összegyűjtenie az általa kidolgozott módon készült jelentéseket.85 Kísérjük azonban tovább is munkáját!

Tóth Imréé, aki a barsi egyházmegyében lévő Garamlök lelkipásztora volt. Ő frontszolgálata miatt nem tudott életrajzot küldeni. 1942. november 15-től Pályi János segédlelkész helyettesítette, „mivel az itteni lelkipásztort is hívta a haza szolgálata”. Az adatszolgáltatást a segédlelkész végezte. DREL I. 1. u. Garamlök. 165. Tóth Imre lelkész életrajzi adatait lásd a 90-91. oldalon.

84 Az 1944. január 14-én kelt Hiányjegyzék szerint nem küldött még jelentést: a barsi egyházmegyéből Nemesoroszi, a belső-somogyiból Csokonyavisonta és Szomajom, a drégelypalánkiból Perő- csény és Szokolya, a mezőföldiből Kálóz, Lajoskomárom, Lepsény és Pálfa, az őrségiből Magyarsze- csőd, a tataiból Lábatlan, a veszprémiből Balatonudvari és Csór Gfélreértette a körlevelet, s csak a jelenlegi lelkipásztor életrajzát küldötte be"). Soós Béla még ugyanaznap közölte, hogy Szomajom jelentése megérkezett. 1944. június 26-án írta, hogy tudomása szerint Nemesoroszi, Szokolya, Pálfa és Magyarszecsőd jelentése egy példányban a püspöki hivatalhoz megérkezett. Kérte azok átküldését, hogy feldolgozhassa, és utána visszaküldhesse a püspöki hivatalhoz Pápára. 1944. július 6-án kelt levelében jelezte a püspöknek, hogy a jelentéseket megkapta. DREL 1.1. b. Iktatott iratok. 186/1944, 223/1944, 2549/1944, 2668/1944. sz. A pálfai egyházközség jelentése nagyon hiányosan érkezett meg, pedig „ezt annak idején a lelkipásztorral folytatott többszörös levelezés előzte meg". DREL 1.1. b. Iktatott iratok. 3378/1944. sz. A fentiek ismeretében azt mondhatjuk, hogy csak a balatonudvari jelentés elkészültéről nincs adatunk. A többi jelentés elkészült, el is jutott Soós Bélához, de jelenleg lappang. Alább azon gyülekezetek lelkészeiről közlünk életrajzi adatokat, amelyek jelentéseit nem ismerjük. Csórón 1943-ban Pap Kovács Ödön szolgált, aki 1883. január 31-én született Berhidán (Veszprém vm.). 1901-ben érettségizett Pápán, a református gimnáziumban. Teológiai tanulmányait is Pápán végezte 1901-1905 között. 1907 szeptemberében szentelték lelkésszé. 1905. augusztustól helyettes, majd 1907. májustól rendes lelkész lett Csórón. 1950. január 1-vel nyugdíjba ment. 1957 januárjában hunyt el. Felesége Karika Flóra volt. DREL törzslap. Szécsiszentlászló lelkésze Póth Károly volt, aki 1907. január 5-én Újsóvén (Bács-Bodrog vm.) született. Középiskolai tanulmányait Ujverbászon, a teológiát Kolozsváron végezte. Segéd-, illetve helyettes lelkészi szolgálati helyei: Torzsa, Sidszki Bonovci, Ómoravica, Piros, Ószivác, Újvidék, majd Szécsiszentlászló volt. 1936-tól lett missziói lelkész Szécsiszentlászlón, 1944. áprilisban még ott szolgált. Felesége Tarkó Katalin volt. DREL törzslap. Szabáson Balogh Árpád volt a lelkész, aki 1896. március 28-án született Magyaregresen (Somogy vm.). 1914-ben a csurgói reálgimnáziumban érettségizett, a teológiát 1914- 1918 között Pápán végezte. Segéd- és helyettes lelkész volt Kastélyosdombón, Magyaregresen, Alsókon, Szabáson, Lábodon, ismét Szabáson, majd Erdőcsokonyán. 1925-1953 között Szabáson szolgált. Elénk közéleti tevékenységéről a Szabási Levente Egyesület és a Polgári Lövész Egylet elnöki, a Hangya Szövetkezet igazgatói tisztsége, valamint községi képviselőtestületi tagsága tanúskodik. Felesége Imre Zsófia volt. DREL törzslap. Pálfán Szabó Gyula volt a lelkipásztor, aki 1905-ben született. 1937-ig Kisvárdán önálló hitoktató segédlelkészként szolgált. Pálfára 1937. október 24-én iktatták be. Egyetemes Névtár. 1935. 168. 1941. 110. DPL 1937. 209. Tóth Imre garamlöki, Farkas Sándor kőszegi, Siskey Imre balatonudvari és Kovács Lajos fehérvárcsurgói lelkész életrajzi adatait a 90-91,513,745. és 1027. oldalon közöljük.

85 Nemcsak a jelentések beérkezését, hanem azok tartalmát is figyelemmel kísérte. 1944. július 31-én kelt levelében írta, hogy a csilizradványi lelkész közölte vele: anyakönyveik elégtek. Kérte a püspököt, hogy utasítsa a lelkészt, az alispáni hivatalnál vagy a vármegyei levéltárnál nézzen utána az anyakönyvek másodpéldányának, mivel oda másolatban be kellett adni azokat. DREL 1.1. b. Iktatott iratok. 3250/1944. sz. Az anyakönyvek felkutatására kaphatott utasítást Zsemlye Lajos hetényi-23-