Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Komáromi Egyházmegye

Komáromi egyházmegye

Gamálieléhoz.12 Míg a megyercsi nagyanyám mindenkor tele marokkal ajándékozott, a Lelkes öreganyám szigorú és puritán özvegyasszony, csak a legritkább esetben szánta rá magát. Akkor is előre megszolgáltatta velünk, unokáival az adományát. Tudtam, hogy itt nem használ sem hízelgés, sem könyörgés. Csak a jó Isten tudja felindítani, hogy az én konferenciai pénzem együtt legyen. Minden cifrázás nélkül előadtam az ügyet. O mélyen a szemembe nézett, odament az öreg sifonérhoz, és szó nélkül kiolvasta a 8 koronát. Ekkor tudtam meg, hogy az én szigorú, soha egy dicsérő szót ki nem ejtő öreganyám mennyire szeret, és bízik bennem. Az a 8 korona egy borjú ára volt.

Az etei konferencia előadói Hegyaljai Kiss Géza,12 Viktor János,14 Deme László,15 Czeglédi Sándor,16 Pongrácz József, ma mind neves egyházi férfiak voltak. Az előadások nekem, a kis gimnazistának bizony magasak voltak, belőlük nem sokat értettem, de egy világos volt, hogy az eddigi életem nem jó. A taplót a fülembe dugták. Elhatároztam, hogy rendbe hozom a bizonyítványom. Ettől kezdve sem

12 Gamáliél rabbi azt javasolta a főtanácsnak, ne üldözzék az apostolokat, mert „ha emberektől való ez a szándék vagy ez a mozgalom, akkor megsemmisül; ha pedig Istentől való, akkor úgy sem tudjátok megsemmisíteni őket, és még úgy tűnhettek fel, mint akik Isten ellen harcoltok.” ApCsel 5,34-40.

13 Kiss Géza (Hegyaljai) 1893-ban született Mádon (Zemplén vm.). Tanulmányait Sárospatakon folytatta, ahol 1917-ben végezte a teológiát. Több helyen volt segédlelkész, 1921-ben hitoktató segédlelkész lett. 1924-től Monokon, 1926-tól Bőcsön, 1938-tól Debrecenben szolgált lelkészként. 1922- ben doktori címet szerzett a budapesti egyetem bölcsészkarán. 1966-ban hunyt el Debrecenben. ZOVÁNYI1977.318-319.

14 Helyesen id. Victor János. 1860-ban született Belgrádban. Bukarestben órásinas volt, majd Felsőőrön (Vas vm.) középiskolát és tanítóképzőt végzett. A pesti Skót Misszió iskolájába hívták meg tanítani. Előbb az elemi, majd 1914-től a polgári iskolában tanított. A pesti Lorántffy Zsuzsanna Kórház igazgatója és lelki gondozója lett. 1913-ban indította, és haláláig szerkesztette a Fecske című belmissziói folyóiratot. Az 1904-ben alapított Vasárnapi Iskolai Szövetség országos titkáraként ő maga is vezetett vasárnapi iskolát. A németajkú gyülekezet orgonistája is volt. 1937-ben hunyt el Budapesten. A Vasárnapi Iskolai Szövetség tanítóképző tanfolyamokat rendezett, konferenciákat, kirándulásokat szervezett. FORGÁCS 1925.266-169. DOBOS 1987.273. BERECZKY 2006.723-724.

15 Deme László 1889-ben született Zádorfalván (Gömör- és Kishont vm.). Középiskolai és teológiai tanulmányait Sárospatakon végezte. Edinburghban folytatta tanulmányait, ahol egy tanévet töltött. A Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség budapesti, majd országos titkára lett, vezette kiadóvállalatát, irányította a szövetség lapjainak kiadását, igazgatta diákotthonát. 1926-ban Pécelre került lelkésznek. 1952-től az észak-pesti egyházmegye esperesének, a dunamelléki egyház- kerület konventi rendes tagnak választotta. Tisztségeit nyugalomba vonulásáig, 1959-ig töltötte be. 1987-ben hunyt el. FORGÁCS 1925.286. ZOVÁNYI 1977.146,184. PÁLL 1983.452.

16 Helyesen Czeglédy Sándor. 1883. március 28-án született Nádasdladányban (Fejér vm.), apja Czeglédy Sándor lelkész, anyja Szőke Katalin volt. Tanulmányait Gyönkön kezdte, két gimnáziumi osztály elvégzése után Pápára került, ahol érettségi vizsgát tett, és a teológiát is elvégezte. Segédlel- készi szolgálatot Garamvezékenyben, Pápán és Garamszentgyörgyön végzett. 1906-1909 között Nagypisanicán (Horvátország), majd 1909-től 1914-ig Nagysallóban volt lelkész. Innen Pápára hívták meg az ószövetségi írásmagyarázat tanszékre. A teológiai tanárság után 1920-ban győri lelkész lett. 1924-ben a dunántúli egyházkerület főjegyzőjévé választotta, emellett a pápai főiskola gondnoki tisztét is betöltötte. 1920-1923 között a tatai egyházmegye esperese volt. 1918-1919 között a Dunántúli Protestáns Lapot szerkesztette, 1921-ben részt vett a Keresztyén Család című lap megindításában, szerkesztője volt a Református Sión című lapnak is. Győrből 1928-ban Ceglédre került lelkésznek, ahol 1944-ben halt meg. Felesége Kosa Margit volt. TtREL I. 8. d. 7. Győr. 1.1. II. 28. d. 9. Nagy- salló. 1,16-17. SZABÓ 1931.49-52. ZOVÁNYI 1977.117,624. PATAKY1985.375.-233-